A lakástámogatás önmagában nem segíti elő a demográfiai növekedést, a CSOK jelenlegi formája pedig akár növelheti is a társadalmi egyenlőtlenségeket, állítja dr. Szikra Dorottya, a Családpolitikák változóban című kötet egyik szerzője, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika tanszékének adjunktusa.
Fotó: Horváth Máté / lumens.hu
Mi lehet az oka annak, hogy csak fokozatosan kerülnek napvilágra információk a Családi Otthonteremtési Kedvezményről (CSOK)?
A háttérben húzódó okokban nem lehetünk teljesen biztosak, hiszen ezekhez kormányzati körökből kellene információt szerezni. Meglátásom szerint azonban ennek a „csepegtetéses” információközlésnek két oka lehet. Az egyik a közbeszéd politikai okokból való tematizálása. Erre jó példa a 2013-as népesedési csomag is, amit aztán 2014-ben részletekben jelentettek be. Ebből is arra következtethetünk, hogy a fokozatos információátadásban kormányunk jól bevett kommunikációs stratégiája.
A másik ok az előkészítettség hiányában keresendő. A CSOK-ot megelőző anyagok nem elérhetőek, így előfordulhat az is, hogy nincsen rendesen előkészítve a program, vagyis a közvélemény reakciója alapján halad előre a kormány. Mindenképpen tény azonban, hogy az előkészítetlen törvényeket egyfolytában korrigálni kell, mivel időközben derülnek ki olyan információk, mint a, a túl magas költségek, vagy a célközönséghez való elérés nehézségei.
Milyen fórumon keresztül lehet hiteles információkhoz jutni a programmal kapcsolatban?
Az interneten, elsősorban a gazdasági oldalakon.. A teljes, negyven oldalas rendelet is elolvasható, laikusoknak azonban a kormány csalad.hu című oldalát javasolnám. Ott ugyan csak nagy vonalakban, de elég korrekt formában szerepelnek az információk. Ezenfelül a bankok általában mindent tudnak a program hitelrészét illetően.
Kik és milyen feltételek mellett vehetik igénybe a kedvezményt?
Van egy igen érdekes kettős mérce ebben a programban. A fiatal, gyermektelen pároknak össze kell házasodniuk annak érdekében, hogy a kedvezményre jogosultságot nyerjenek. A gyermekkel már rendelkező párok esetében ez a kikötés azonban nem feltétel. A házastársi kapcsolat mellett a gyermekek száma is fontos: nem csupán a három, hanem az egy- és kétgyermekes családok is igényelhetik a kedvezményt.
Új lakás építésénél, vagy vásárlásánál két gyermek esetén 2,6 millió forint, míg használt lakásnál körülbelül 1,4 millió forint a maximálisan kapható összeg. Ez természetesen nem kevés pénz, de az igazán komoly segítséget a 10 millió forintos támogatás és az alacsony kamatú 10 millió forintos hitel nyújtja, amit három, vagy háromnál több gyermekkel rendelkező családok kaphatnak csupán meg, vagy azok a házaspárok, akik 10 éven belül három gyermeket vállalnak.
A házastársi kapcsolat és a gyermekek száma azonban még nem elég a hozzájutáshoz: minimum két éves munkaviszonyt kell igazolnia a párok egyikének, vagy legalábbis egy folyamatos járulékfizetést ahhoz, hogy jogosulttá váljanak nem csak hitelre, hanem magára a támogatásra is. Ezenfelül hitelhátraléka sem lehet a jelentkezőknek, akiknél még egy korhatár is életbe léphet. A gyermektelen házastársaknál az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie.
Fotó: Horváth Máté / lumens.hu
Mire fordítható a támogatás?
Használt lakás vásárlása esetén három, vagy annál több gyermek után maximum 2,7 millió forint kapható. A 10 plusz 10 millió forint a három- vagy többgyerekeseknél csak új építésű ingatlanra költhető, illetve bővítés esetén kapható meg, amikor a család a már meglévő ingatlanhoz épít egy újabb lakrészt. Ennek azonban teljesen különállónak, önmagában is lakhatónak kell lennie fürdőszobával, WC-vel és konyhával felszerelve. Tehát a tetőtér beépítése rendben van, de csak akkor, ha mindezek megtalálhatóak lesznek benne. Ez ebből a szempontból is egy furcsa támogatás. Meglátásom szerint sokat segítene az embereknek, ha kapnának egy értelmezhető összeget – mondjuk 5-6 millió forintot – egy tetőtér beépítésre, de a konyha nem lenne előfeltétel, hiszen ez egy felesleges költség lehet.
Mi lehet a kormány célja ezzel a programmal?
A családpolitikával foglalkozó államtitkár asszony igen explicit módon azt nyilatkozta, hogy ez nem egy szociálpolitikai program, ennek értelmében át is nevezték „szocpolról” Családi Otthonteremtési Kedvezményre. Napjainkban a családpolitika a demográfiai növekedést célozza meg, tehát a CSOK sem egy szociálpolitikai eszköz, ami adott esetben a nehezebb körülmények között élő családokat juttatná ingatlanhoz. A cél tehát a gazdaság fellendítése mellett a népességnövekedés elősegítése. A kritika – amit én és más szociológusok, szociálpolitikusok is megfogalmaztunk – az, hogy nem azoknak segít a kedvezmény, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A programmal kapcsolatos fenntartásainkra az a nyílt válasz érkezett, hogy a program célja nem is az, hogy azoknak segítsen, akiknek elsősorban szükségük lenne ingatlantámogatásra. Itt akár beszélhetünk egy közalkalmazottként tisztességesen dolgozó három, vagy négy gyermekes vidéki házaspárról. Ők sem feltétlenül a CSOK célcsoportja, kivéve, ha folyamatos a munkaviszonyuk, és nincsen adósságuk a bank felé. Amennyiben sokak mellett ők is beleszaladtak a svájci frankos hitelbe, máris kiesnek a jelentkezők közül.
Ön szerint elérhető az említett két cél a CSOK segítségével?
A közgazdászok számítása alapján elképzelhető, hogy az ingatlanpiacon lesz némi élénkülés. Ugyanakkor furcsa hatások és ellenhatások lépnek életbe: úgy tűnik, a CSOK-nak már csupán a híre is elkezdte felvinni a lakásárakat. Mindezekkel párhuzamosan egy erőteljes ÁFA-csökkentést is tapasztalhatunk, ami hozzájárulhat az építőipar fellendüléséhez, és elvileg lejjebb is vihetné a lakásárakat. Tehát a hatások nehezen megjósolhatóak. A kormány nem adja ki a háttérszámításokat, miközben nagy szükség lenne arra, hogy minél többen lássuk azokat az adatokat, melyekkel a kormány szakemberei számolnak.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete készített kutatást, melyben a gyermekvállalást akadályozó okokra kérdez rá. Ezeket a számításokat azonban Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettesének elmondása szerint nem vette figyelembe a kormányzat a CSOK megalkotásakor. Nem lehetünk tehát biztosak abban, hogy jól céloz a program. Érdekes, hogy a háromgyermekes családok – a feltételeknek egyébként megfelelve – a negyedik gyermek vállalása nélkül is igénybe vehetik a támogatást, anélkül, hogy tőlük bármilyen pozitív demográfiai hatást várna a kormány.
Ezek szerint az esetleges sikertelenség hátterében húzódhat az előzetes felmérések hiánya?
Igen, természetesen. A tervet azonban még mindig nem látjuk világosan. Nem ismerjük a pontos célkitűzést, ami alapján értékelhetővé válna a program.
Előfordulhat, hogy a demográfiai növekedés nem egy valós célja a programnak?
Őszintén szólva nem tudom. Van egy nagyon erős, családokkal kapcsolatos kampány, amire felfűzik a CSOK-ot. Ugyanakkor a rendszeres jövedelemmel rendelkező háromgyermekes családok száma ma Magyarországon 200 ezerre tehető. Ha csupán a negyedük igényelné a támogatást, az hatalmas összegek mozgósításával járna, miközben ezektől a családoktól semmilyen demográfiai változást nem vár a kormány.
Esetleg a kétgyermekes, jobb anyagi helyzetben élő családok közül a CSOK hatására többen döntenek majd úgy, hogy vállalják a harmadik gyermeket is, azonban ehhez jó lenne tudni, hogy hányan vannak közülük, akiknél a gyermek megszületésének akadályát az ingatlan hiánya, vagy annak kis mérete okozza. Rengeteg ok húzódhat annak hátterében, hogy a családok nem vállalják a harmadik, vagy negyedik gyermeket. A ház mellett indok lehet a házastársak kapcsolatának megromlása, vagy a már meglévő két gyermek felnevelésével járó anyagi terhek, esetleg az édesanya munkaerőpiacra való visszatérésének igénye, ami egy harmadik gyermek mellett még nehezebben valósítható meg. Szerintem elég szűk az a réteg, ahol kifejezetten egy új építésű ház hiánya áll a harmadik gyermek vállalásának útjában.
Említette az építőipar fellendülését, mint potenciális célt. Ezzel kapcsolatban mire számíthatunk?
Az említett demográfiai célok mellett, mint mondtam, a kormány az ingatlanpiac fellendülését is várja. Ezzel kapcsolatban természetesen szóba kerülhet esetleg az is, hogy a kormányhoz közeli vállalkozások kapnak lehetőséget az építkezések lebonyolítására. Így tehát a kormány számára kedves, ún. „nemzeti burzsoázia” erősítése is lehet egy cél. Az építőiparral kapcsolatban az említett cél elérése is kockázatokat rejthet magában, mivel a szakmunkások nagymértékű elvándorlása miatt félő, hogy nem lesz elég szakember, aki burkoljon, építsen, kielégítse a CSOK által megjelenő igényeket. Egyes közgazdászok az építőipar felkészületlenségében látják a program határait.
Gondolkodhatunk tíz évre előre a jelenlegi családmodellek és válási arányok mellett?
Meglátásom szerint az óriási kiadások mellett ez a másik nagy kockázata a CSOK-nak. Amennyiben a 10 milliós támogatás mellett a maximális 10 millió forintos hitelt is felveszik a fiatal párok, akkor a három gyermek előzetes vállalásának meghiúsulása esetén hatalmas összeget kell a büntetőkamatokkal együtt visszafizetniük. Erre vonatkozóan az azenpenzem.hu végzett pontos számításokat. Ez alapján a CSOK egy életre eladósíthatja a párokat. Jelenleg Magyarországon tíz házasságból minden hatodik végződik válással amivel Európában kimagaslóak voltunk – vagyis a szociológiai, társadalmi környezet sem felel meg a CSOK-nak. Válás esetén is pénzbeli büntetésre számíthatnak az igénybevevők.
Fotó: Horváth Máté / lumens.hu
Hogyan alakul a kedvezmény, ha a három gyermek megszületését követően válnak el a felek?
10 évig mindenképpen együtt kell maradniuk a feleknek, ha nem szeretnének büntetést fizetni. Előfordulhat, hogy azért nem fognak elválni, mert vissza kell fizetniük az igénybe vett összeget – ezáltal gazdasági érdekeken alapuló kapcsolatokkal is számolhatunk. Amennyiben idő előtt elválnak, és eladják az új építésű ingatlant – alacsonyabb áron – akkor azon túl, hogy a ház értékvesztése miatt a befektetett pénz töredékét kapják meg, még a támogatást is kamatostul vissza kell fizetniük.
Előfordulhat, hogy a társadalmi, gazdasági olló még nagyobbra nyílik a CSOK hatására?
Meglátásom szerint mindenképpen nagyobbra fog nyílni, hiszen ezt a támogatást elsősorban a jobb anyagi körülmények között élő családok vehetik igénybe. Egy több ingatlannal rendelkező háromgyerekes család is jogosult a támogatásra, miközben ingatlan nélküliek a fent említett okokból egyszerűen kieshetnek a kedvezményezettek köréből. Más országokban általában van egy felső jövedelem-korlát, ami fölött nem lehet ilyen nagy értékű támogatásokat felvenni, hiszen a szociális szempontokat is szem előtt tartják. Emellett a lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatást megszüntették tavaly, ami tovább növelheti az anyagi különbségeket. A 10 millió forintos támogatásnál a lakásokra vonatkozó minimum 60 négyzetméteres alapterületet, mint megkötést érthetőnek tartom, hiszen egy ötfős családnak viszonylag nagyobb térre lenne szüksége. A felső határ hiányát azonban pazarló gondolatnak látom – ezért is kérdőjelezheti meg az ember a kormány által megnevezett célokat.
Milyen hatással lehet a nők társadalmi helyzetére a program?
A válások 80%-át nők adják be, így mindenképpen erősen érintheti helyzetüket a CSOK. Az anyagi kiszolgáltatottság is intenzívebben érinti őket, mivel átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Amennyiben a házasságban kisgyermekek is vannak, előfordulhat, hogy kevésbé lesz motivált egy nő a válókereset beadására, így egy rossz kapcsolatban a függősége is nagyobb lehet, míg csökken az indíttatása a kilépésre. Ezenfelül tipikusan ma Magyarországon a férfiak intézik az építkezésekkel kapcsolatos ügyeket. Amivel alapvetően nincs is különösebb probléma, csakhogy az új program kapcsán várható, hogy a férfi lesz az, aki a CSOK-kal kapcsolatos összegeket megkapja és kezeli, ami határozottan nagyobb összeg lesz, mint a GYED, a GYES, vagy a családi pótlék. Így az igazán nagy összegek a család férfitagjánál fognak landolni. Ez csupán egy feltételezés, de mindenképpen logikus lenne.
Minden ötödik nő családon belüli erőszak áldozata volt, vagy jelen pillanatban is az. Annak a gyermeknek, akire a CSOK által biztosított kedvezményt felveszik, minimum tíz évig a támogatásból épült ingatlanban kell élnie. Ennek tükrében mennyiben befolyásolhatja meglátása szerint a program a családon belüli erőszakot átélt nők és gyermekek helyzetét, menekülési lehetőségét?
Nagyon rossz hatással lehet mind a nők, mind a gyermekek életére a program ebből a szempontból. Már most hallottam olyan történetet, amiben egy nő nagy nehézségek, tortúrák után néhány éve elvált és most az édesapa jelentkezett, hogy a nevére venné a három gyermeket a CSOK igénylése érdekében. Meglátásom szerint ugyan jelen pillanatban nem tudhatjuk pontosan, de nagy eséllyel előfordulhat, hogy a nők gazdasági függősége növekedni fog, és nehezebben fognak tudni kilépni egy bántalmazó kapcsolatból.
Előfordulhat, hogy lesznek még változások a programmal kapcsolatban?
Az államtitkár nem zárta ki a változást. Ezt azzal indokolta, hogy ők folyamatosan nyitottak a véleményekre, kritikákra, és ennek alapján majd előfordulhat, hogy módosítják még a programot. Nekem az a benyomásom és tapasztalatom a szociálpolitikai programok területén is, hogy tesztelik őket, és a közvélemény irányába mennek tovább. Természetesen ez alól lehetnek kivételek – például a vasárnapi boltbezárások –, de a CSOK esetében úgy látom, hogy inkább az előbbiről beszélhetünk, ami az igénybevevők részéről egy nagy bizonytalanságot jelenthet, hiszen visszamenőlegesen is módosíthatnak (és módosítottak is már) a programon.
Ön szerint hogyan működhetne életképesen a CSOK?
Olyat nem tapasztaltunk Európa más országaiban, hogy egy ingatlanprogramon keresztül szeretnék megnövelni a gyermekszámot. Arra természetesen van bőven példa, hogy egy csomagban a többféle támogatási elem mellett helyet kap az ingatlanhoz jutás megkönnyítése is – például a bölcsődei férőhelyek növelése és a családi pótlék emelése mellett. Pozitív hatást érhet el, ha egy ilyen jellegű programcsomag eleme a CSOK, de jelen formájában szinte kizártnak tartom, hogy eredményes legyen. Minimális változás rövidtávon talán elérhető, de szignifikáns, tartós hatást nem lehet elvárni egy új ingatlanokkal kapcsolatos programtól – legalábbis én még ilyet nem láttam. Ebben az értelemben a CSOK-ot alapvetően nem tartom alkalmasnak arra, hogy a demográfiai célt elérjék vele.
