A Bloomberg jelentése szerint akár tizennyolcmilliárd dollárnyi értékű mentőcsomagra is szüksége lehet az orosz állam irányítása alatt álló Vnesheconombanknak (VEB). A pénzintézetet Vlagyimir Putyin „különleges projektek” finanszírozására használta: a szocsi olimpia és titkos ukrajnai akvizíciók mellett oligarcháknak szóló mentőcsomagokra is adott pénzt, de a Malévben is érdekeltek voltak.
Az orosz elnök hibrid modellje
A VEB-et az orosz, állam-vezérelte kapitalizmus-modell zászlóshajójának szánták: a kormány támogatásával alacsony kamatozású nyugati kölcsönökből finanszírozták a Kremlin számára fontos projeteket, a bank azonban a szankciók miatt képtelenné vált a további hitelezésre. A rubel értékének csökkenése miatt rendkívül komoly kihívást jelent a nagyjából tizenhat milliárd dollárnyi devizahitel esedékes részleteinek törlesztése is. A pénzintézet megmentésének költsége hatalmas problémákat jelentene az orosz büdzsé számára, melyet az olajárcsökkenés miatt már most is komoly kiadáscsökkentésekkel próbál kiegyensülyozni a kormányzat.
A bankot még Lenin alapította a külkereskedelem finanszírozására – Putyin 2007-ben alakította át, akkori értékén nagyjából 7,3 milliárd dollárnyi rubelt pumpálva bele. Egy évvel később az igazgatótanács elnöke lett, a VEB össztőkéje pedig azóta nyolcszorosára – az orosz GDP kilenc százalékára – duzzadt. A bank segítségével igyekezte visszafogni a 2008-as pénzügyi válság hatását agresszív hitelpolitikájával. Az országon belüli intézmények közül még 2011-ben is ez a bank kapta a Standard & Poor’s legmagasabb minősítését – hivatalos szereplők azonban most már elismerik, hogy a döntéshozatalt gyakran politikai szempontok dominálták az üzleti realitások helyett, az ennek okán felvállalt „különleges projektek” pedig most visszaütöttek. „Ezek gyakorlatilag a jövőbe tolt költségvetési kiadások voltak – ez a jövő pedig elérkezett, és a kormánynak fizetnie kell” – nyilatkozta az S&P egyik elemzője. A VEB a Reuters meg nem erősített információi szerint Bassar el-Aszád kormányának is nyújtott anyagi támogatást.
Mentőakció
A „különleges projektek” közt szereplő ukrajnai akvizíciókkal kapcsolatban más problémák is fennállnak. A harcok miatt egyelőre azt sem lehet tudni biztosan, hogy még mindig magukénak tudhatják-e az offshore tranzakciókkal szerzett ottani acélműveiket – melyek az elmúlt években csökkenő acélárak miatt a polgárháborútól függetlenül is veszteségesek voltak. A VEB az idei év folyamán már kapott 2,6 milliárd dollárnyi tőkeinjekciót, ez azonban messze nem bizonyult elegendőnek a pénzintézet stabilizálására.
Bár Putyin uralma alatt az állami szervezetek menedzserei ritkán veszítik el pozíciójukat, az elmúlt pár hónapban távozásra kényszerített szereplők (az orosz vasúti közlekedését felelős Vlagyimir Jakunin és Jevgenyij Dod, a Roshydro vízienergia-termelő cég vezetője) helyzete miatt a VEB munkatársai is aggódnak. „Ki tudja, mi történik most majd velünk” – nyilatkozta egyikük.
A mentőcsomag többek közt valószínűleg a hibrid félpiaci modell feladását is tartalmazni fogja – az amúgy is nehézségekkel küzdő költségvetés várhatóan magára vállalja a „különleges projektek” következményeként felmerült veszteségeket, az átalakított VEB pedig csupán a megmaradt kevés állami forrás ipari szereplők közt történő szétosztásáért felelne.
