2016 őszén megkezdte próbaévét a magyar ENSZ Ifjúsági Küldött Program, melynek keretében a magyar fiatalok is részeseivé válnak a nemzetközi döntéshozatali folyamatoknak. Magyarország csatlakozását 2016. április 4-én hagyta jóvá a Külgazdasági és Külügyminisztérium felsővezetése.
Az első évben az ifjúsági küldötti posztot Volom András, a londoni King’s College hallgatója, a Budapesti Nemzetközi ENSZ-Modell Konferencia volt főtitkára tölti be.
Te vagy az első magyar fiatal, aki ENSZ Ifjúsági Küldöttként tevékenykedik. Eddig miért nem volt ilyen pozíció? Mi kellett hozzá, hogy legyen?
Való igaz, én töltöm be először a pozíciót, azonban 2011-ben már sor került kettő küldött kiválasztására, csak mire ők megkezdhették volna a munkájukat, a programot leállították. A mostani induláshoz három év kitartó lobbizása kellett. Meg kellett győzni a döntéshozókat arról, hogy hihetetlenül fontos a fiatalok véleményének bevonása, főleg a fenntartható fejlődési célok, az Agenda 2030 tükrében. Szerencsére a harmadik nekifutásra kinyíltak az ajtók, és megkezdődhetett egy nagyon szoros együttműködés a Külgazdasági es Külügyminisztériummal, ahonnan az ifjúsági küldöttek a diplomáciai akkreditációjukat kapják.
Milyen kiválasztási folyamat előzte meg a kinevezésed?
Ez az év tulajdonképpen a „főpróba”, melynek célja az alapok lefektetése. Bevett szokás, hogy első alkalommal olyasvalakit küldenek, aki átlátja a program működését. Logikus volt, hogy Magyarország esetében ez az illető én leszek. Viszont a demokratikus és országos kiválasztási folyamat elengedhetetlen a program fenntartható működéséhez, ennek a kialakítása része is a KKM-mel kötött megállapodásomnak.
A pozíció meglepően sok felelősséget ró a küldöttre – többek közt nemzetközi felszólalás, magyarországi rendezvények szervezése, államközi együttműködések elindítása – tervbe van véve a következő években a kinevezettek létszámának bővítése, a feladatok megosztása?
A 2016 szeptemberével induló következő évre két küldöttet, egy lányt es egy fiút fogunk kiválasztani a januárban kezdődő pályázat során. Ez három lépésből fog állni: az első egy írásos, online forduló lesz, a második egy klasszikus interjús, a harmadik pedig egy tizenhat fős hétvégi tábor, ahol interaktív feladatokkal teszteljük a jelentkezőket.
Kettőnél több küldött finanszírozására semmiképp sem lesz lehetőség, viszont nekik minden tekintetben topon kell lenniük, és komoly erőfeszítéseket kell tenniük a célok megvalósítása érdekében. Ez egy kemény munka, pénzt nem fog kapni érte senki, de azt hiszem, hogy a tapasztalat, a kapcsolatok és a tudat, hogy ezzel valami nagyot lehet építeni, bőven kárpótolja a küldötteket.
Az Ifjúsági Küldöttek saját országuk 15-26 éves korosztályát képviselik az ENSZ különböző fórumain és aktívan hozzájárulnak hazájukban az ENSZ-szel kapcsolatos, ifjúságot is érintő témák népszerűsítéséhez. Tevékenységükkel előmozdítják az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak teljesülését és aktívan támogatják az ifjúság bevonását az állami döntéshozásba.
Hogyan támogatják az egyes államok saját küldötteik tevékenységét?
Minden ország másképp áll a kérdéshez. A legtöbb helyen a küldöttek minden utazással kapcsolatos kiadását finanszírozzák, azonban a szakmai támogatás sokszor elmarad.
Magyarország esetében egyelőre a finanszírozás hiányzik, viszont szakmailag az összes küldött közül én kaptam a legátfogóbb felkészítést.
Négy intenzív hetet töltöttem a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó főosztályán, és két hetet az Emberi Erőforrások Minisztériumában az Ifjúságügyi Főosztályon. Remélem, hogy az eredmények tükrében az anyagi támogatás területén számíthatunk majd lépésekre, viszont mindenképp szeretnénk a társadalmi felelősségvállalást prioritásként kezelő vállalatoknak is lehetőséget adni a szponzorációra.
Hogyan folyik a munka? Mentorral, esetleg saját csapattal?
Egyelőre kissé magányosan. A csapat felállításán már dolgozunk a Magyar ENSZ Társaság Ifjúsági Szárnyával, az International Diplomatic Student Association-nel, de hosszú út áll még előttünk. A jövőben mindenképp segítséget ad majd a volt küldöttek mentorszerepe, illetve a felmenő rendszer, amiben a küldöttpárost egy évvel a mandátumuk előtt választjuk ki, hogy abban az időben az aktuális kinevezettek munkáját segítsék.
Milyen területekre terjed ki az alapok lefektetése?
Három fő területet neveznek meg: a nemzetközi reputáció kialakítása, a szervezeti háttér megalapozása, és a stabil pénzügyi támogatás megszerzése. Az elsővel nagyon jól állunk, a másodikkal kapcsolatban megvannak a pontos tervek, a harmadik esetében viszont egyelőre csak ígéreteink vannak. Ez azt is jelenti, hogy én saját kasszán vagyok New York-ban, és megesett, hogy a földön szunyókáltam. Az itteni barátaim és az állandó magyar ENSZ misszió segítségével sikerült a legtöbb éjszakát ágyban töltenem, viszont általában egy küldöttől nem elvárható, hogy a munkája mellett meg erről is maga gondoskodjon. New York nem olcsó hely, túl sok fiatal kizárásával járna az önköltségesség.
Volom András október 5-én felszólal az ENSZ Harmadik Főbizottságának nyitóülésén, New York-ban.
Miért tartod fontosnak, hogy legyen ilyen pozíció? Milyen hatásokat érzékelhet várhatóan a küldött jelenlétének köszönhetően egy magyar fiatal?
A fiatalok másképp látják a világot, és a jó megoldásokhoz sokszor szükség van erre a szemléletbeli különbségre. Az ifjúsági küldött azért dolgozik, hogy a fiatalok véleménye megjelenjen a döntéshozatali mechanizmusokban, de már maga a pozíció létrehozása is precedensértékű. A hatásokat nem tudom megjósolni, de azt el tudom mondani, hogy én min fogok dolgozni.
Először is szeretném elérni, hogy az állam minél több szinten vonjon be fiatalokat a munkájába, és dolgozzon azon, hogy a mindennapi interakcióban ne intézzék el az ifjúsági véleményt azzal, hogy „fiatal vagy te még ehhez”. Ebben segítene az államigazgatási szakmai gyakorlatok megújítása és kibővítése, valamint speciális ifjúsági pozíciók létrehozása, ahogyan az is, ha sűrűbben konzultálnának ifjúsági szervezetekkel, és gyakrabban alkalmaznának fiatalokat felelősséggel járó pozíciókban.
Viszont az éremnek van egy másik oldala is: az alacsony ifjúsági részvétel a közös kérdések megválaszolásában. Ebbe beletartoznak az olyan globális ügyek is, mint a fenntarthatóság, amiről sokan azt sem tudjak, hogy mi fán terem. De miért is tudnák, ha senki sem mondta el nekik például azt, hogy a klímaváltozás miatt lesznek országok, melyek évtizedeken belül víz alá kerülnek? Ifjúsági küldöttként a feladatom az is, hogy ezeket a témákat bejuttassam a fiatalok mindennapi beszélgetéseibe.
Persze a legtöbb magyar fiatalnak nem az emelkedő tengerszint lesz a fő problémája, de sajnos lesz elég téma, amiről beszélhetünk a nemi egyenlőtlenségtől kezdve a mélyszegénységig.
Az Agenda 2030 megvalósításához az állam részéről több ifjúsági lehetőségre, a fiatalok részéről pedig több tudásra és felelősségre van szükség.
Rengeteg absztrakt fogalom kötődik a feladatkörödhöz, sokaknak megfoghatatlanul hangozhat az ifjúsági képviselet egy nemzetközi fórumon. Pontosan hogyan tud hatást gyakorolni a nemzetközi politikai döntéshozatalra egy ifjúsági küldött? Várhatóan mennyi idő telik el egy javaslattétel és a politikai akció között?
Erre nincs konkrét válasz. Alapvetően fontos tudni, hogy az ENSZ inkább fórum, mint szervezet. Nem az ENSZ-t kell meggyőzni ifjúságügyi kérdésekben, hanem a tagállamokat. Persze az ENSZ alkalmazottai nyújthatnak segítséget, de a politikai akció rajtunk, ifjúsági küldötteken múlik, mivel mi állunk közvetlen kapcsolatban a kormányainkkal.
Ha hatást szeretnénk gyakorolni a világ ügyeire, azt úgy tehetjük meg, ha a saját országunknál házalunk azért, hogy bizonyos ügyeket prioritássá tegyenek, illetve ha elérjük, hogy bizonyos kérdésekben minket hatalmazzanak fel a tárgyalás jogával. A norvég ifjúsági küldöttek esetében láttunk erre példát, azonban ez egyelőre nem túl elterjedt.
Viszont az ifjúsági küldöttek együttműködésének szorosabbra fonásában hatalmas lehetőség rejlik. Ha elérünk egy kritikus tömeget, akkor a világnak figyelnie kell ránk. Ezt már lehetett érezni az idei felszólalásaink alatt is – volt olyan nagykövet, aki felháborodott, soron kívüli felszólalásban kérdőjelezte meg a diplomáciai felhatalmazásunkat. Hangosabbak lettünk, észrevettek minket, és sokan már figyelnek is. Nekünk arra kell ügyelnünk, hogy az üzeneteink ne ragadjanak az ENSZ falain belül.
Mik a 15-26 éves korosztályt érintő, prioritást élvező problémák jelenleg Magyarországon? Hogyan állapítottátok meg ezeket a delegáltságod indulásakor?
A terveink szerint minden ifjúsági küldött bejárja majd az országot az első kiküldetése előtt, hogy személyesen is meggyőződhessen arról, mi a fontos a fiataloknak. Én ezzel egyelőre adós vagyok, mivel a hivatalos kinevezésemet csak szeptember végén kaptam meg, de amikor hazatérek, a helyére billentem a mérleget.
Ifjúsági kutatásokra és a korábbi tapasztalataimra építettem, amikor a magyar fiatalokat érintő problémákat végiggondoltam. Ebben a folyamatban segítséget nyújtott az EMMI Ifjúságügyi Főosztálya és a Nemzeti Ifjúsági Tanács is. Fontosnak éreztem, hogy ne a saját, egyetemista szemüvegemen keresztül tekintsek erre a kérdésre, mert én szerencsésen a Maslow-piramis tetején lehetek, viszont sok magyar fiatalnak az első két szinten kell küzdenie a legalapvetőbb szükségletekért.
Magyarországon még probléma az éhezés és a mélyszegénység. Ha ezzel kapcsolatban nem tudunk végleges megoldásokat nyújtani, szinte kár is a többiről beszélnünk. Gondot jelent a mentális egészség kérdése, valamint az iskolai kiközösítés és bántalmazás is, amit feltétlenül vissza kell szorítani, ha egészséges generációkat szeretnénk nevelni.
Hatalmas gond, hogy sok helyen a fiatalok nem rendelkeznek célokkal, jövőképpel, ezért fontos, hogy támogassuk az ifjúsági részvételt a lokális, alulról építkező kezdeményezésekben, önkéntes tevékenységben és a döntéshozatali folyamatokban. Meg kell mutatni nekik, hogy minden rajtuk múlik, és számít a véleményük.
Ehhez kapcsolódóan kiemelten fontos a fiatalok számára az oktatás kérdése. Úgy gondolom, hogy ha hatékony, korszerű, kreativitást és kezdeményezőkészséget erősítő rendszert szeretnénk építeni, akkor meg kell hallgatnunk, hogy mi az igény. Nagy hibája a magyar társadalomnak, hogy rideg hierarchiában gondolkodik. Sokkal nyitottabbá kell válnia a párbeszédnek a különböző szintek között. Ennek az előnyeit minden nap tapasztalom az egyetememen Londonban, amikor a professzoraimmal vitatkozom egy kávé mellett.
Mindemellett fontos meg szót ejteni a nemi egyenlőség kritikus állapotáról, az ifjúsági munkanélküliségről és a kisebbségek helyzetéről is. Habár utoljára említem ezeket, nem kevésbé fontos problémákról van szó.
Tervbe van véve, esetleg már folyamatban is van valamilyen államközi ifjúsági együttműködés?
Magyarország jelenleg is részese számos államközi ifjúsági együttműködésnek. Az én közvetítésemmel remélhetőleg a román és a dél-koreai kapcsolataink erősödhetnek meg. Ezekről már konkrétan szó is esett, a román ifjúsági küldöttekkel a békés együttműködés jegyében közös rendezvényt is szerveztünk itt New York-ban az ifjúsági diplomácia jövőjéről. Az itt kialakított jó kapcsolatokból még sok minden kisülhet! Az biztos, hogy Magyarországot sikerült az ifjúsági küldötti együttműködés élére állítani: ha minden igaz, november végén Budapesten rendezzük meg az első ifjúsági küldötti csúcstalálkozót.
A hivatalos bemutatkozóban foglaltak alapján egy ifjúsági küldött saját hazájában végzi legfőbb tevékenységét. Hogy néz ki a küldötti időbeosztásod úgy, hogy jelenleg Londonban veszel részt egyetemi képzésben?
A menetrendem extrém sűrű, de szeretem a pörgést. Sokat ingázom, novemberben kétszer rövidebb, decemberben pedig hosszabb ideig leszek Magyarországon, amikor szeretnék nyílt ifjúsági fórumokat tartani, és ellátogatni olyan helyekre, mint a bagi romatelep, ahol a BAGázs nevű, kitűnő, alulról szerveződő társadalmi kezdeményezés is indult. Áprilisban folyamatosan itthon leszek, nyáron pedig hosszú heteim lesznek arra, hogy bejárjam az országot. Egyszerűbb lenne, ha Magyarországon élnék, de így is megoldható, ha megfelelően időzítem a programjaimat.
Hogyan oldható meg a minőségi időráfordítás a tanulmányokra emellett?
Nehezen. Aki ebbe belevág, annak azt ajánlom, hogy nyugodt szívvel passziváltasson két félévet, viszont garantált, hogy itt olyan dolgokat tanul meg, amiket az iskolapadban még a Harvardon sem tudna meg egyébként.
Hogyan lesz mérhető a program sikeressége – saját magaddal szemben fektetett elvárásaid alapján, illetve szervezeti szinten egyaránt?
A holland ifjúsági küldöttnek dokumentáltan háromezer fiatallal kell találkoznia mandátumának betöltése során. Az ő programjuk 46 éve fut. Úgy gondolom, hogy nekem is minimum ennyi fiatallal kell kapcsolatba kerülnöm ahhoz, hogy sikeresnek mondhassam az első évet. Viszont nem szabad megfeledkeznem arról, hogy az én feladatom elsődlegesen a program fenntartható kereteinek megteremtése. Ha jövő szeptemberben a két új ifjúsági küldöttünk felkészülten és szervezett háttérrel áll a „rajtkőhöz”, akkor minden sikerült.
