A Twitter társalapítója, Evan Williams által létrehozott új platform szakít a „140 karakter” intézményével, és egy olyan felületet kínál, amely teret enged az alapos, terjedelmesebb cikkeknek és publicisztikáknak – ez a Medium. A kereslet iránta igenis létező, hiszen ahogy Williams is fogalmaz: „az emberek még mindig olvasnak – egész nap.” Az oldal felhasználói között találunk politológusokat, jogászokat, aktivistákat, akik írásaikban fejtik ki véleményüket politikáról, a globális felmelegedésről, vagy éppen a 2016-os amerikai elnökválasztásról.
Williams 2012-ben alapította az oldalt azzal a céllal, hogy bátorítsa a felhasználókat hosszabb cikkek írására, kilépve ezzel a Twitter kínálta szűkös karakterszámból. A Medium így vált a civil és a professzionális újságírás hibridjévé – hiszen az oldal egy egyszerű regisztrációt követően mindenki számára elérhető, azonban cikkei között állandó jelleggel megtalálhatjuk a Jonathan Shecter által szerkesztett Cuepoint zenei magazint, valamint a tudományos témájú cikkeket felsorakoztató Backchannelt, ami Steven Levy projektje.
Korábban csak meghívásos alapon lehetett publikálni az oldalra, más szerzők cikkeit azonban már akkor is bárki olvashatta, aki felkereste a Medium oldalát. A tartalmakat a Twitteren megszokott módon lehet megosztani és ajánlani a többi felhasználó számára, valamint a Tumblr-höz hasonló módon lehet különböző témákhoz rendelni őket. Az érdeklődési területeket a regisztráció közben választhatja ki a felhasználó, majd az oldal ennek megfelelően ajánl fel szerzőket követésre. Változatos témákban jelentetnek meg cikkeket az oldal szerzői: a feminizmustól a globális felmelegedésen át a kultúrán keresztül egészen a tudományig és a politikáig minden jelen van az oldalon.
Az oldal designja rendkívül letisztult – azért is, mert nem találunk rajta reklámokat. Az alapító szerint nehéz elképzelni a többi weboldalra jellemző reklámfelületet az oldalon – gondolván itt a sokszor oda nem illő, az weboldal arculatából kiugró hirdetésekre. Véleménye szerint a direkt elhelyezésen kívül is számtalan lehetőség van a bevételszerzésre, amelyek sokkal inkább tiszteletben tartják a felhasználókat: a BBC-nek adott videóinterjújában többek között a prémium felület, illetve a paywall rendszer bevezetését is említi. Médiagazdaságtannal foglalkozó szakemberek szerint az ilyen és ehhez hasonló modellek jelenthetik az tartalomelőállítók egyik fennmaradási lehetőségét az új médiakörnyezetben.
A Medium több mint három éves működése után megtalálni látszik a maga helyét a médiapiac meglehetősen telített palettáján – teret adott többek között Jay Carney korábbi fehér házi szóvivő és a New York Times közti vitának. Carney egy, a Mediumon megjelentetett cikkben támadta a nagy múltú lapot, amely stílusosan szintén az oldalon válaszolt. Tették ezt mindannak ellenére, hogy Carney 2015-ben az Amazon-hoz szerződött, melynek tulajdonosának, Jeff Bezosnak birtokában van a legendás Washington Post. Ezzel beteljesülni látszik Evan Williams-nek az a vágya, hogy a Medium legyen az alapértelmezett hely a nagyformátumú publicisztikák megjelentetésére – 2015-ben az oldalon több mint kétmillió cikket publikáltak, ami kifejezetten nagy szám annak tekintetében, hogy az oldalon található cikkek relatíve hosszúnak számítanak.
Williams víziója egy olyan jövőt vetít előre, ahol a nagy médiavállalatoknak már nem éri meg saját weblapot létrehozni és fenntartani. Véleménye szerint azok, akik már kapcsolatba kerültek a Medium-mal, látják azt a világot, amelyben nem lesznek weboldalak milliói. A minőségi újságírás és tartalomelőállítás reményei szerint át fog költözni a Mediumra, ott pedig az újságírók megtalálhatják a maguk közönségét, és természetesen az ehhez illő fizetést is. Rövid távú célkitűzései közt is egy olyan rendszer létrehozását említi, ami – a korábbi gyakorlattal ellentétben – pénzzel honorálja az oldalra publikáló felhasználókat.
Persze a Medium sem mentes a – gyakorta politikai indíttatású – konfliktusoktól. A Sarawak Report oknyomozó csoport közölt egy cikket az oldalon, melyben egy, a malajziai miniszterelnököt is érintő korrupciós ügyről írtak. A Sarawak Report oldala 2015 óta elérhetetlen Malajzia területén, azonban a Mediumon keresztül el tudták érni közönségüket, és folytatták a nyomozást. 2016. január 20-án a Medium-ot a cikk törlésére szólította fel a Malajziai Kommunikációs Bizottság. Mivel ennek nem tettek eleget, a Medium oldalát is blokkolták az országban. Ezt követően a Medium jogi csoportja cikkben közölte álláspontját az oldalon, melyben leírják, hogy nem tisztük megkérdőjelezni a Sarawak Report cikkének valóságtartalmát, és kiállnak az oknyomozó újságírás mellett.
Nem minden tartalom marad azonban fent az oldalon. Egy öt főből álló biztonsági csoport felügyeli a megjelenő tartalmakat, és leveszi azokat, ha zaklató jellegűnek vagy gyűlöletbeszédnek találják. Sarah Agudo, a Medium jogi vezetője úgy fogalmaz: nem jogi kötelezettségük miatt veszik le az efféle cikkeket, hanem ezzel tartják fenn az oldal ökoszisztémáját. Egy olyan platformot kívánnak biztosítani, ahol az emberek biztonságban érezhetik magukat, és kulturált keretek között ütköztethetik véleményüket. Ezt is segíti a kommentrendszerük, mely előbbre sorolja azokat, akikkel a szerzők már valamilyen formában kapcsolatban állnak, ezzel is háttérbe szorítva a gyakran alaptalan hőbörgést, amelyet szinte minden online sajtótermék hozzászólásai közt megtalálhatunk. Azonban ez gyakran olyan érzetet kelt, mintha egyes körök kizárólag egymás közt beszélnének, miközben nem történik érdemi véleményütköztetés az egyes cikkek alatt. A termékfejlesztő Brad Simpson úgy fogalmaz, hogy a véleményezési rendszer jövőbeni célja „egymás nézőpontjának kiegészítése” lesz, melynek munkálatai most is folyamatban vannak.
A Medium tehát folyamatosan formálódik – egy nagyon világos elképzelés mentén. Újra vonzóvá kívánja tenni a longform újságírást, mindezt egy letisztult, hívogató felületen. Evan Williamsnek a Twitter után minden esélye megvan arra, hogy a Mediummal is médiatörténelmet írjon.
