A Japán Központi Bank pénteken kiadott közleményében bejelentette, hogy a szigetország történetében először negatív kamatlábat vezet be, ezzel serkentendő az ország lassan fejlődő gazdaságát.
A japán jegybank épülete.
Jegybanki negatívum
Japán az 1990-es évekbeli „buborékgazdaságának” összeomlása óta próbál kilábalni az országot stagnálásban tartó deflációból. A hatalmon lévő konzervatív LDP-kormány – többek között –, ennek a problémának az orvoslására hirdette meg 2012-ben Abenomics nevű gazdaságélénkítő programját, melynek három alappillére a fiskális élénkítés, a monetáris lazítás és az üzleti szektor versenyképességét javító strukturális reformok.
A pénzügyi piacot és a befektetőket meglepetésként érő -0,1 százalékos kamatláb eleinte a pénzintézetek japán jegybanknál tartott, 10 és 30 ezer milliárd közötti értékű tartalékaira fog vonatkozni. A rendszerben egy többlépcsős szintezés keretében továbbra is meghagyták a pozitív és zéró kamatláb lehetőségét. A meglehetősen szoros, 5-4 arányú döntés hátterében a 2 százalékos inflációs cél minél korábbi elérése áll. A jegybankban tartott pénzekre vonatkozó negatív kamat ösztönözheti a kereskedelmi bankokat, hogy hitelezni kezdjenek, felpörgetve ezzel a hazai fogyasztást és az üzleti beruházásokat – írja a BBC.
„Elhitették, hogy a közös valutából mindenkinek előnye származik”
„Amennyiben szükséges, a jegybank további kamatvágásokat fog eszközölni a jövőben a kívánt inflációs cél elérése érdekében” – áll a BOJ közleményében.
A világ harmadik legnagyobb gazdaságában bevezetett negatív kamatláb nem példa nélküli. 2014 júniusában az Európai Központi Bank is hasonló lépésre szánta el magát, illetve Dánia (-0,65%), Svájc (-0,75%) és Svédország (-1,1%) is ilyesmi irányelveket követ.
Haruhiko Kuroda, a Japán Központi Bank elnöke szerint a globális gazdaság gyenge növekedési mutatói ösztönözték a jegybank pénteki döntését. „Az utóbbi időben a japán gazdasággal együtt az inflációs trend is mérsékelten javul. Ezzel szemben a pénzügyi piacokat kellemetlenül érinti a nyersolaj árának további esése, illetve a fejlődő nyersanyag-exportáló gazdaságok – elsősorban Kína – fejlesztéseivel kapcsolatos aggodalmak. Ezekből következve fennáll a veszélye annak, hogy a japán vállalatok üzleti bizalma csökken, ami pedig negatívan hathat az eddigi inflációs trendekre”– mondja.
Haruhiko Kuroda a 2013-as World Economic Forumon. Forrás: WEF
A szakértőknek kétségei vannak a japán jegybank új irányelvét illetően. „Japánban elsősorban nem a bankok miatt nem működik a hitelezés – ők még hajlandóak is pénzt adni –, hanem azért, mert a vállalatok nem látják a befektetési perspektivát a kölcsönökben” – nyilatkozta Martin Schulz, a tokiói Fujitsu Institute vezető kutatója, figyelmeztetve, hogy míg az eurózónában bevezetett negatív kamatláb a pénzügyi válság kezelésére szolgált, addig Japánban egy eltérő, lassú növekedési pálya esete áll fenn.
A jegybank a tavaly decemberben elfogadott monetáris politikájának több elemét is változatlanul folytatja: a monetáris bázist évi 80 ezer milliárd jennel növeli, a bank által vásárlandó államkötvények futamidejét pedig 7-12 éven tartja. A tőzsdei befektetési jegyekre (ETF) éves szinten kiadott 3 ezer milliárd jen, és az ingatlanbefektetési társaságokra (REIT) költött 90 milliárd jen mellett további 300 milliárd jen értékben létrehoz egy új programot, mely a a „fizikai- és humán tőkébe” eredményesen invesztálni képes vállalatokat fogja megcélozni . Az ETF-ek árfolyama 2016. áprilisától a JPX-Nikkei Index 400 értékét fogják követni – írja a Bloomberg.
A változást gyorsítandó a japán kormány nagy nyomást gyakorol a hazai vállalatokra annak érdekében, hogy az eddig felhalmozott óriási pénztartalékukat (247 ezer milliárd jen) érdemben befektessék a gazdaságba – írja az Economist.
Vaktölténnyel töltött reformok?
A japán valuta a 2012-es gazdasági csomag bevezetése óta 30 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. Az export szintje azonban nem változott a várakozásoknak megfelelően: míg a tengerentúli szállítmányok értéke 20 százalékkal nőtt a három évvel ezelőttihez képest, addig fizikai mennyiségében mindösszesen 1,1 százalék a különbség.
Az első készpénz nélküli állam?
„Egy gazdaság annyira működik jól, amennyire az adott társadalom ért hozzá”
A lakosság számára kifogásolandó, hogy míg a fogyasztási adó emelése (5 százalékról 8 százalékra) drágította az árucikkeket, addig a fizetések nem követték kellő mértékben a változást. Bár sokan támogatják, az Abenomics még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az utóbbi évek gazdasági élénkítése ellenére a japán gazdaság reálértéken csak 2,2 százalékkal tudott növekedni. A japán társadalom rohamos tempójú elöregedése tovább rontja a kilátásokat: a munkaképes lakosság egyes előrejelzések szerint 2050-re kevesebb lesz, mint az 1950-es években volt – tízből négy japán lesz 65 év felett az évszázad közepére.
Larry Summers – egykori amerikai pénzügyminiszter, Barack Obama volt gazdasági tanácsadója –, szerint „ hiba volt 2014. áprilisában a fogyasztási adó megemelése”, valamint „az Abenomics által elindított strukturális reformok, a mezőgazdaság és villamosenergia piaci liberalizációja, illetve a vállalati irányítás fejlesztésére tett törekvések nem voltak elég hatékonyak.”
Hiroshi Mikitani – a Rakuten japán e-kereskedő vállalat alapítója – abban látja a hiányosságot, hogy bár a japán cégek kíválóan megtanulták kiszolgálni a hazai vásárlók igényeit, a külföldiekét már nem sikerült. „Az egyre szűkülő hazai piacok miatt Japán számára a növekedés csak saját határain túl lehetséges. Ez csak akkor jöhet létre, ha megértjük a külföldi vásárlók igényeit. A globalizáció nem egy üzleti választás, hanem maga a túlélés” – nyilatkozta a Financial Timesnak.
