2014-ben indult útjára az állami finanszírozású Diplomamentő Program, melynek célja hozzásegíteni a már államvizsgázott fiatalokat a diplomájuk kézhezvételének útjában álló nyelvvizsgához. Az említett probléma több tízezer egyetemi abszolutóriummal rendelkező embert érint országszerte. Sokan már évek óta a munkaerőpiacon vannak, azonban diplomás státust nem tölthetnek be nyelvvizsgájuk, és ez által diplomájuk valós megszerzése nélkül. Az ily módon kialakult helyzetről, a program létrejöttéről a 2015. szeptember 11-13. között megrendezett Nyelvparádén kérdeztük Légrádi Tamást, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökét.
Mindenekelőtt mondana nekem néhány mondatot a Nyelvparádéról, illetve annak céljáról?
A parádé 2000-ben indult, vagyis idén tizenhatodik alkalommal rendeztük meg. Célja kezdetektől fogva a Magyarországon elérhető nyelvtanuláshoz kapcsolódó információk egy csokorba foglalása, illetve azok bemutatása volt. Itt többek között a nyelviskolákra, külföldi nyelvtanfolyamokra, nyelvvizsga-lehetőségekre, nyelvtankönyvekre és az említettekhez kapcsolódó oktatási módszerekre gondolok.Ezen felül célkitűzésünk részét képezte, hogy felhívjuk a figyelmet a nyelvtudás fontosságára, lehetőség szerint még a tanév elején. Az idegen nyelv ismerete napjainkban elengedhetetlen, e nélkül nagyon nehéz érvényesülni a modern, XXI. századi világban.
Sikerült elérni az említett célokat?
A nyelvparádénak már van egy rendszeres látgatói köre, mely a nyelvtanulás iránt érdeklődőkből és szakemberekből áll. Mostanra a parádé egy szakmai évadnyitóvá vált, ahol a kollégák konferenciák, szekció-megbeszélések és workshopok keretén belül találkozhatnak egymással és oszthatják meg tapasztalataikat egy szakmai közegben. Így vált az említett program az év egyik legfontosabb nyelvoktatási rendezvényévé.
Hogyan született meg a Diplomamentő Program ötlete?
A programot azzal a céllal indította a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a már hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, abszolvált személyek a munkaerőpiacon a maguk szintjén tudjanak munkát vállalni. Jelenleg közel 50 ezer olyan ember él Magyarországon, aki letette minden záróvizsgáját, már államvizsgázott, vagyis abszolutóriummal rendelkezik, azonban a diploma megszerzésének utolsó akadálya, a nyelvvizsga még ott tornyosul előtte. Több ezer olyan emberről beszélhetünk, aki már évek óta a munkaerőpiac aktív részét képezi, egyetemi végzettsége hiányában mégsem tölthet be diplomás pozíciót. Az említett probléma realizálása hívta életre a programot.
Milyen módon segíti az állam ezeket az embereket?
A felsőoktatásban már nem helyeződik jelentős hangsúly a nyelvtanításra, így az említett személyek ugyan még be tudtak kerülni a magasabb szintű oktatási rendszerbe, de ott meg is rekedtek. Így az államtól maximum 300.000 Ft-ig terjedő összegben segítséget kaphatnak abban, hogy tovább tudjanak lépni, diplomát tudjanak szerezni. Ezáltal egészen más feltételek mellett tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, magasabb kvalitású állásban, jobb fizetésért. Ily formán a több bevétellel járó magasabb adó fizetésével az állam befektetése is megtérülhet.
Milyen ismérvek alapján történt a programban résztvevő nyelviskolák kiválasztása?
A programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., OFA meghirdette a nyelviskolák körében a programot. Ezt követően az oktatási intézmények beadták az ajánlataikat, melyek közül kiválasztották a kiíró elvárásainak leginkább megfelelő iskolákat.
Ez pontosan mit jelent? Milyen elvárásoknak kellett megfelelniük az iskoláknak?
Volt egy szempontrendszer, amely többek között szakmai és módszertani kérdéseket is tartalmazott. A pályázati anyag részeként egy árajánlatot kellett beadniuk az intézményeknek. Ezek közül kiválasztották, hogy melyek azok az iskolák, amelyek diplomamentési kvótát kaphatnak. Ezt követően létrehoztak egy online rendszert, amin keresztül jelentkezhettek az érintettek a tanfolyamra. Kezdetben a legmotiváltabbak jelezték érdeklődésüket, akiket nem kellett kérlelni, örültek a lehetőségnek. Később sajnos az érdeklődés csökkent, ennek tükrében a szintfelmérők eredményei is némileg romló tendenciát kezdtek mutatni.
Az iskolák mellett a jelentkezőkkel szemben is vannak elvárások. Milyen határidőre és mit kell teljesíteniük a programban résztvevőknek?
Idén ősszel várjuk azokat a jelentkezőket is, akik ez év nyarán kerültek abba a helyzetbe, hogy a nyelvvizsgájuk hiánya miatt nem kaphatták meg a diplomájukat. November 15-ig lehet jelentkezni a programba és 2016. december 31-ig kell teljesíteni a komplex, B2-es szintű nyelvvizsgát vagy szóbeli, esetleg írásbeli nyelvvizsgarészt. Aki harmadik alkalommal sem tud megfelelni a vizsga állította követelményeknek, azoknak vissza kell téríteniük az oktatásukra költött összeg felét.
A nyelvvizsga sikeres megszerzésében a kurzus intenzitása, illetve a csoport létszáma is nagy szerepet játszik…
A program intenzitása választható, azonban minden esetben magas, akár 240, vagy 360 órás képzéssel kell számolniuk a résztvevőknek, amit heti kétszer, háromszor vagy négyszer 2, 3 vagy 4 órában teljesíthetnek, maximum 12 fős csoportokban.
A jelentkezés során számít az érdeklődő anyagi és szociális helyzete, kaphatnak támogatást a hátrányos körülmények közül érkező jelentkezők?
A megfelelő nyelvismeret az egyetlen, ami a jelentkezés során számít, vagyis a felmérő teszt sikeres kitöltése. Ezen felül természetesen csak azok, a már hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező emberek jelentkezhetnek, akik megírták szakdolgozatukat, államvizsgáztak, vagyis abszolutóriummal bírnak.
Kit terhelnek a könyvekkel, kiadványokkal járó, sokszor jelentős kiadások?
Az oktatáshoz szükséges könyveket a program biztosítja a résztvevők számára, így az a diákoknak ingyenes. A regisztrált munkanélküliek esetében a nyelvvizsga díját is az állam állja, azonban ez csak egy vizsgaalkalomra vonatkozik, így sikertelen vizsga esetén a továbbiakban a vizsgadíj önköltséges alapon működik.
Milyen szempontok alapján választják ki a programban résztvevő tanárokat?
A képzéseknek körülbelül a felét a Nyelviskolák Szakmai Egyesületébe tartozó iskolák tartják. A NYESZE által minősített nyelviskolákban szigorú szakmai követelmények alapján választják ki a nyelvtanárokat. Ezekben az intézményekben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy magas színvonalú és hatékony nyelvoktatásban részesüljenek a jelentkezők.
Az eddigiek tükrében mennyire látja sikeresnek a Diplomamentő Programot?
Ez a diákok összetételétől is függ. Nálunk a Tudomány Nyelviskolánál előfordult, hogy tizenkettőből tizenegy főnek sikerül, de olyat is láttunk már, hogy tizenkettőből csupán hat fő ment át a nyelvvizsgán. Tapasztalataim szerint a jó eredmények elérését a diákok kezdetben tanúsított elhivatottsága, lelkesedése is nagyban befolyásolja
Az OFA internetes oldalán hangsúlyozta, hogy a november 15-i határidő a jelentkezők számától függően változhat, vagyis akár korábban is lezárulhat. Még hány ember jelezheti érdeklődésért?
A már említett 50 ezer érintett közül tudtommal körülbelül 13 ezren vehetnek részt a programban. Eddig közel 10 ezer ember csatlakozott a Diplomamentőhöz, így több mint háromezer helyre még várjuk a jelentkezőket.
Gyakran előfordul az egyetemeken, hogy nem elég a középfokú nyelvvizsga a diploma eléréséhez, speciális, szakmai nyelvismerettel kell rendelkezniük a hallgatóknak. A program hogyan segít azoknak, akiknek szakmai nyelvvizsga szükséges a felsőfokú végzettségük megszerzéséhez?
A szakmai nyelvvizsga megszerzését a program maga nem támogatja, de egy ilyen jellegű nyelvvizsga az általános középszinttől nem áll messze, így ezeknek a diákoknak is érdemes eljönniük, és adott esetben külön alkalmak során speciális felkészítést is nyújthatunk számukra önköltséges alapon. Több diák jelentkezése esetén a szakmai oktatás díja is eloszlik.
Tanulás-módszertanilag milyen eszközöket, metódusokat részesít előnyben a Diplomamentő?
A legtöbb nyelviskolában kommunikáció-orientált, játékos módon történik az oktatás, aminek célja a „valóban” használható nyelvtudás átadása és elsajátítása. Ehhez igazított módszertani elvárásoknak kell megfelelniük a jelentkező nyelviskoláknak is, vagyis a modern kor követelményeinek és igényeinek kell eleget tenniük.
Napjainkban már rengeteg nyelvtanulási lehetőség és nyelvvizsga kiadására feljogosított iskola várja a jelentkezőket. Vannak egy-, illetve kétnyelvű nyelvvizsgák is. Erre mennyiben helyez hangsúlyt a program a csoportok kialakítása során?
A nyelvvizsga típusának kiválasztása, illetve az arra való felkészítés a képzőkön múlik. Az iskolák döntése, hogy melyik nyelvvizsgát ajánlják, azonban ha a diák másra vágyik, az OFA rugalmas és igyekszik azt a típusú képzést ajánlani a hallgatóknak, amit ők igényelnek.
Ön szerint mi lehet annak az oka, hogy nem tudja a nyelvvizsga akadályát megugrani ez a több tízezer már abszolvált, értelmes fiatal? Az általános iskolai, vagy a középiskolai oktatási módszerekben keresendő a hiba, vagy ennél komplexebb a probléma?
Én úgy látom, hogy nagyon összetett az ok. A közoktatás hiányosságai, a nyelvvizsga letételének középiskolai halogatása, illetve a felsőoktatási nyelvoktatás hiánya is megemlíthető, ezen felül sokszor a nyelvgyakorlás hiányának következtében fellépő felejtés, szókészletvesztés okoz gondot. Végül, hiába próbálják sokan az utolsó pillanatban teljesíteni a nyelvvizsga-követelményeket, gyakran az nem sikerül, és a sikertelenség érzése tovább mélyíti a szakadékot. Ezen felül sajnos néha az idegen nyelv tanulásához való negatív hozzáállás is nehezíti a helyzetet. Vannak olyan szakok, ahol maguk a hallgatók kérdőjelezik meg a nyelvtudás fontosságát, nem látják a benne rejlő lehetőségek tárházát.
Erről a gondolkodásmódról mi az Ön véleménye? Mit mondana ezeknek a hallgatóknak?
Úgy gondolom, hogy a XXI. században egy diplomás ember életének elengedhetetlen része, szakmai fejlődésének alapvető követelménye, hogy képes legyen külföldiekkel kommunikálni, meg tudja érteni az idegen nyelvű szakirodalmat, külföldi kutatási eredményeket, vagy esetleg munkautasításokat tudjon adni idegen nyelven, és még hosszan sorolhatnám. A nyelvismeret a hétköznapi életünkben is elengedhetetlen, már egy használati útmutató értelmezése során is szükségünk lehet rá.
A világ kitágult, nem elszigetelten élünk, és majdnem minden nemzetközi léptékű lett, így a nyelvtudás jogosan elemi fontosságú kritériumává vált egy diplomás munkakör betöltésének.
