A volt főtitkár a Guardiannek adott interjút a szervezetről, melynek véleménye szerint meg kell változnia ahhoz, hogy ne váljon irrelevánssá a nemzetközi porondon.

„A Biztonsági Tanács öt tagjának kiváló lehetőség az évforduló arra, hogy modernizálják a testületet és új tagokat vonjanak be Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok mellett” – nyilatkozta, példaként Németországot és Indiát hozva fel.

A főtitkári pozíciót 1997 és 2006 között betöltő Annan szerint az ENSZ működésének érdemi megváltoztatása nélkül fennáll az eljelentéktelenedés veszélye, illetve az is, hogy egyes fejlődő országok nem ismerik el jelentőségét a későbbiekben.

„Azt gondolom, hogy a privilegizált pozícióban lévő szereplőknek el kell gondolkodniuk azon, mennyi hatalmat hajlandóak feladni azért, hogy az újonnan érkezők részvétele érdemivé válhasson. Ha nem teszik, kooperáció helyett konfrontációt kockáztatnak” – tette hozzá.

Kofi Annan 2012-ben sajtótájékoztatót tart a szíriai helyzetről. Forrás: Flickr

A tanácsot már hosszú ideje kritizálják berendezkedése miatt, mely az öt állandó tagnak vétójogot biztosít minden kérdésben. Többek között India, Németország, Japán és Dél-Afrika a reform nagy támogatója, már csak azért is, mert szintén állandó helyre pályáznak. A tanács összetételének és szavazati rendszerének megváltoztatása feloldhatná a hetven évvel ezelőtti politikai környezetet voltaképpen kőbe véső, anakronisztikus szisztémát.

„Az IMF reformjának hiánya vezetett ahhoz, hogy Kína [illetve a BRICS-országok] önálló alapot kezdeményeznek. Ugyanezt kockáztatjuk a Biztonsági Tanáccsal” – folytatta. Több, egymást követő főtitkár is próbálkozott a tanács reformjával, azonban a jelenlegi állandó tagok ellenállása és az újonnan beveendő országok kilétének meghatározása ezt újra és újra ellehetetlenítette. A szakértők szerint most sem várható komolyabb változás az USA és Oroszország ellenérdekei miatt.

Annan 2012-ben mondott le szíriai ENSZ-békekiküldötti pozíciójáról, a Biztonsági Tanács tagjainak „egymásra mutogatása” miatt, kijelentve, hogy a béke fenntartása „lehetetlen küldetéssé” vált a régióban. Ban Ki Mun szeptember elején ismerte be, hogy a Biztonsági Tanács „kudarcot vall” Szíriában, arra buzdítva a tanács államait, hogy nézzenek messzebbre a nemzeti érdekeknél. „Sok érdekes ötletet vetettek fel a tagállamok és az általános felfogásuk szerint a világpolitika hatalmas változásai miatt a Biztonsági Tanácsnak is demokratikusabbá, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá kellene válnia” – nyilatkozta a jelenlegi főtitkár.

„A szíriai helyzet tragikus és egyedi” – osztotta meg véleményét Annan a polgárháborúról. „Mindenki azt gondolta, hogy három hónap alatt nyerni fog, és ezért senki sem akart egy békeszerződés részleteivel foglalkozni. 2012-ben is nehéz, de sokkal kezelhetőbb volt a szituáció.” Szerinte az ENSZ, mint szervezet, nem fog tudni békét hozni a térségbe, amíg a tanács tagjai nem tudnak megállapodni egy közös stratégiában.

„A főtitkár nem tud mit tenni egy ilyen ügyben, miközben a tagállamok nem érdeklődnek, megosztottak és egymás közt harcolnak. Amikor az emberek haszontalannak nevezik az ENSZ-t, melyik ENSZ-ről beszélnek? A főtitkár által vezetett ENSZ az egyik, a másik pedig a tagállamok formálta ENSZ, mely mandátumot ad nekünk. Amikor a tagállamok megosztottak, mit tehetnénk?”