Egy nemrég publikált tanulmány szerzői kifejlesztettek egy olyan algoritmust, mely 70%-os bizonyossággal leplezi le az online szövegek írásos hazugságait. Az emberek 54%-os teljesítményét jelentősen felülmúló módszer csupán a szóhasználatból ki tudja olvasni, megnőne-e Pinokkió orra, ha ő mondaná ki a leírtakat. A készítők szerint ez hatalmas lehetőségeket jelent a fogyasztóvédelmi és egyéb csalás-ellenes intézmények munkájának forradalmasítására.
„Mindenki hazudik”
A tanulmány szerzői a nyelvelemzés és a big data eszközeit kombinálták annak érdekében, hogy több mint tízezer e-mail lingvisztikai megoldásait összehasonlítva beazonosítsák, hogyan fogalmaz az, aki hazudik. Mint kiderült, ennek több egyértelmű jele is van.
A megtévesztő e-mailekben ritkák a személyes névmások, viszont gyakoribban a leíró melléknevek, egyben gyakoriak a túlkomplikált megfogalmazási formák. Szintén rendszeresen előfordul az, hogy az ilyen üzenetek szerzői agyondicsérik a megkeresett félt – miközben a lehető legritkább esetben fordul elő az, hogy saját magukat kritizálják. Ugyanígy jellemző az is, hogy a beszélgetőpartnerük mondatstruktúráit utánozzák. Mivel hazugságaink általában előre kigondoltak, szövegeink kevésbé spontánok – az egyes mondatok szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint egy igaz szöveg esetében.
Míg az algoritmus az esetek 70%-ában tudta beazonosítani a hazugságokat tartalmazó szövegeket, az emberek ugyanerre csak 54%-os sikerrátával voltak képesek. A Michigani Egyetem kutatói a fenti tanulmánytól függetlenül tanítottak meg egy gépet arra, hogy bírósági felvételek alapján beazonosítsák a hazugságot elkövetőket – az esetek 75%-ában ez meg is történt.
Ha látod Pinokkiót
Egy ilyen eszköz üzleti potenciálja hatalmas – elég csak arra gondolni, hogy a fogyasztóvédők ennek segítségével könnyebben beazonosíthatják a csalókat, a biztonsági szolgálatok és határőrök pedig a különböző okmányok hitelességét ellenőrizhetik alaposabban. Ugyanez vonatkozik a tudományos életben megalkotott szövegekre és a plágium kérdésére is.
A szerzők külön kiemelik a párkereső oldalakon és a felhasználói értékeléseket aggregáló portálokon való használat potenciális előnyeit, ahol a fenntartók „potenciálisan hazugként” jelölhetik meg az algoritmuson fennakadó profilokat.
A Telegraph felmérése szerint hazugságaink nagy része ártalmatlan, és ártalmatlan szándékkal születik, bár a megkérdezettek harmada hazudott már arról, miért nem vette fel a telefont egy adott pillanatban.
Nem mindig van ez így: Ko de Ruyter, a Cass Business School professzora szerint a fogyasztók gyakran hazudnak azért, hogy kedvezményeket, vagy indokolatlan visszatérítéseket kapjanak a vállalatoktól, ami rengeteg pénzbe kerül a gazdasági szereplőknek. „Mindenki hazudik” – fogalmaz.
A szoftver mindenesetre nem ad útmutatást arra, mit kezdjenek a felhasználók a hazugnak titulált üzenetekkel, így nagy valószínűséggel a spamszűrés újabb eszköze lesz csupán ezen algoritmus, nem pedig az igazságszérum internetes megfelelője.
