Tavaly októberben amerikai kutatók az Egyesült Államok kőolajfeldolgozóit vizsgálva egy kaliforniai üzemben hatalmas repedésre lettek figyelmesek. Számításuk szerint a résen át 100 000 tonnányi metán is a légkörbe juthatott, ezzel az utóbbi évek egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozva. Az így okozott szennyezés veszélyesebb, mint a Deepwater Horizon fúrótorony olajfoltja, és félmillió személygépkocsi éves kibocsátásával egyenértékű üvegházhatást generálhat.
A metán a földgáz fő összetevője, de kis mennyiségben a kőolajban is jelen van. A légköri metán folyamatok során is létrejöhet, de ez csak az összes kibocsátás 30%-áért felelős. Az antropogén szennyezők között az állattenyésztéstől kezdve a hulladéklerakókig sok minden felsorolható, a legjelentősebb azonban a szénhidrogénipar, mely az összes kibocsátás 19%-át adja. A metán az üvegházhatású gázok közé tartozik, és a légkörben töltött első húsz évben nyolcvannégyszer nagyobb melegítő potenciállal bír, mint a sokkal közismertebb széndioxid. A jelenleg zajló klímaváltozás hatásaiért 15-18%-ban tehető felelőssé. Egyes számítások szerint a globális metánkibocsátás 45%-os mérséklése rövidtávon olyan hatással lenne az éghajlatváltozás alakulására, mintha ezer széntüzeléses erőművet zárnánk be.
A szivárgó kaliforniai gáztároló az ötödik legnagyobb az Egyesült Államokban, 115 olajkút földgázkitermelését szivattyúzzák ide. A résen kiszökő gáz megduplázta a Los Angeles-i medence metánszennyezettségét – ez pedig bizonyos helyeken olyan magas koncentrációt okozott, hogy több mint tízezer embert evakuálni kellett, a kormányzó pedig szükségállapotot rendelt el. A rést csak februárra sikerült véglegesen befoltozni. A metánszivárgás viszont országos szinten továbbra is gondot okoz: becslések szerint éves szinten 9,3 millió tonna földgáz szivárog ki, ami mintegy 8 millió otthon fűtését oldhatná meg. Ez a szivárgás az ország egyik legnagyobb veszteséggel bíró ilyen típusú katasztrófája volt. 2004-ben egy texasi résen át még ennél is több metán kerülhetett volna a légkörbe, de az belobbant, és elégett.
A földgáz jó alternatívának tűnhet a szén kiváltására, ugyanis jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe elégetése során. A szivárgások azonban miatt lehetséges, hogy a technológia jelentősebb üvegházhatást okoz, mint a kőszén felhasználása. A földgáz feldolgozása és szállítása során szinte bárhol szivároghat, és a tanulmányok szerint szinte mindenhol szökik is: a kinyerő kutaknál, a szállító vezetékekből, a tartályokból és a lakossági gázvezetékekből is. Az Environmental Science & Technology magazinban megjelent cikk szerint a kutatók a vizsgált 500 üzem több mint 90%-ánál észleltek szivárgást. A probléma elterjedtségét továbbá az is jól szemlélteti, hogy Boston városában, 2015 márciusában a hatóságok 1868 darab olyan repedésről tudtak, amin keresztül szivároghat a gáz. Ezeknek közel fele már több mint öt éve vár befoltozásra, a legrégebbi pedig 1985 óta. A legtöbb esetben a városi közműszolgáltatók nem bontják meg a burkolatot csak azért, hogy egy gázvezetéket befoltozzanak, hanem útfelújítás, vagy más jelentősebb munkálatok során javítják meg a gázvezetéseket, amikor amúgy is felássák az utcát.
Komoly problémát okoz az a tény, hogy a metán (és vele együtt a földgáz) színtelen és szagtalan, így nehéz észrevenni. A jellegzetes „gázszagot” az etil-merkaptán okozza. Ennek szagára rendkívül érzékeny az ember, de ezt csak a lakossági fogyasztók számára keverik a földgázhoz, balesetmegelőzés céljából. A nagy feldolgozó üzemekben és tározókban a földgáz észrevétlenül kiszökhet. A Bostoni Egyetem kutatói autókra szerelt metán-koncentrációmérőkkel járják az utcákat és így próbálnak új szivárgási forrásokat találni. Ezzel a módszerrel 3356 potenciális új szivárgási helyszínt regisztráltak. Több közműszolgáltató is a Google-el kötött szerződést, és a GoogleMaps autóira szereltette mérőberendezéseit.
Bár a szivárgások száma igen nagy, valójában néhány nagyobb repedés adhatja a szivárgás döntő hányadát. A Bostoni Egyetem kutatásai szerint a földgázkitermelők 15%-a felelős a veszteségek feléért – ezért költséghatékony megoldás lenne ezek alaposabb kivizsgálása és hibáik javítása.
A földgáznak sajnos jelentős részét egyszerűen elégetik, vagy a légkörbe eregetik az olajtermelők. Ezt főként olyan helyeken teszik, ahol nem a földgázkitermelés a fő profil, és nincs kiépítve infrastruktúra ennek befogására és szállítására. 2012-ben világszerte 7567 földgázfáklya égett, melyek a világ gáztermelésének 3,5%-át adták. Az ilyen nemű pazarlásáért leginkább felelős államok Oroszország (27%), Nigéria (11%) és Irán (8%), Irak (7%) és az USA (5%). Az így elégetett gáz mennyisége mindenesetre csökken: 2005 és 2010 között mintegy 20%-os esést regisztráltak.
Jó hír viszont, hogy ez év márciusában Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök munkavacsorára ültek össze, ahol a párizsi egyezményben foglalt célok eléréséről tárgyaltak. Megállapodtak arról, hogy első lépésként e különösen veszélyes gázkibocsátását fogják csökkenteni. Céljuk, hogy 2025-re a 2012-es adatokhoz képest 40-45%-kal csökkentsék a légkörbe juttatott metán mennyiségét.
