A rezsim hivatalosan is bejelentette, hogy elérhetetlenné tette a legnagyobb közösségi oldal mellett a Twittert, a YouTube-ot, illetve különböző dél-koreai weboldalakat is. Bár a legtöbb ember csak az ország zárt intranet-hálózatához tud hozzáférni, az új tiltásoknak várhatóan komoly hatása lesz: a külföldi információk megszerzésének megnehezítése mellett az Észak-Koreába látogató külföldieknek is komoly kihívást jelent majd az, hogy „élőben tudósítsanak” a továbbiakban benyomásaikról. Nem ez az egyetlen különös médiaintézkedés az elzárt diktatúrában.
Tilos az F
A legnagyobb helyi mobilszolgáltató weboldalán (is) megjelent a telekommunikációs minisztérium felhívása, mely szerint „meghatározatlan időre” elérhetetlenné tesznek több külföldi oldalt – külön megnevezve a Facebookot, a YouTube-ot, a Twittert, az amerikai kormány Voice of America nevű hivatalos, külföldieknek szóló híroldalát, illetve több dél-koreai weboldalt is. Emellett „szexuális és felnőtt tartalmakat” biztosító, valamint szerencsejáték-szájtokat is tiltólistára tettek. Bár már korábban erre is volt precedens, úgy tűnik, az Instagram – melyet a turisták előszeretettel használnak élményeik megosztására – most nem került fel a feketelistára.
A bejelentés büntetést helyezett kilátásba mindenkinek, aki „nem engedélyezett” módon próbálná elérni ezeket az oldalakat vagy „köztársaság-ellenes adatokat” oszt meg – ennek konkrét formáját azonban már nem határozta meg. A rendelkezések nagyon hasonlóak a Kínában tavaly nyáron bevezetettekhez.
Becslések szerint körülbelül kétmillió észak-koreainak van mobiltelefonja, de néhány kivételtől eltekintve csak a magasabb rangú hivatalnokoknak és technikai szakértőknek van internethozzáférése. 2013 óta lehetséges a külföldieknek – helyi SIM-kártya használatával – a 3G használata.
Ideológia és hívószám
Tavaly novemberben az elzárt diktatúra egyik telekomszolgáltatója felsőbb utasításra kényszerült a sztenderd 191-es hívószámot 1912-re, Kim Ir Szen születési évére változtatni. A két legnagyobb észak-koreai telefonvállalat voltaképpen földrajzi törésvonalak mentén szolgálja ki az ország lakossának azon részét, akik megengedhetik maguknak a telefonálás luxusát: az északi provinciákban az olcsóbb Kangsung Net, délen a Koryolink népszerűbb – utóbbi kényszerül hívószámának módosítására. (A vállalatot egy egyiptomi telekomcég alapította, azonban képtelennek bizonyultak a profit kijuttatására az országból, és úgy tűnik, teljességgel elveszítették az irányítást a cég fölött a rezsim tevékenységének köszönhetően.) Több mint 2,5 millió felhasználójuk van 2008-as indulásuk óta – holott egy egyszerűbb mobiltelefon is az éves átlagfizetés ötödébe kerül. Legtöbb előfizetőjük a pártelit köreiből kerül ki – nem csak az árak miatt, de azért is, mert a kormánytól kell hivatalos engedélyt szerezni a felhasználóvá váláshoz. Nyáron csökkentették ugyan a tarifákat, de csak az első négy óra beszélgetésre és húsz szöveges üzenetre vonatkozóan.
Már csak azért sem egyszerű az észak-koreai telefonálók élete, mert a Kangsung Net csomagja alig 200 perc beszélgetésre biztosít lehetőséget – viszont a további számlákat legalább nem külföldi valutában kell fizetni, ami komoly tényező: egyre kevesebb helyen fogadják el a koreai wont az országon belül alacsony értéke és instabilitása miatt. Az észak-koreai taxisok is csak dollárral tudnak fizetni a benzinért, ezért felárat számítanak fel azoknak az utasoknak, akik wonban kívánják kiegyenlíteni a számlát.
Vörös csillag a számítógépen
A rezsim egyébként saját, Red Star nevű operációs rendszert alkalmaz: a Linux-alapú, saját fejlesztésű program egy 2011-es kernelre épül, fájlrendszerét és a felhasználó rendelkezésére bocsátott alapprogramokat tekintve – melyek a naptár és egy zeneszerző applikáció mellett többek közt egy módosított Firefox-böngészőt is tartalmaznak – a Mac OSX-re emlékeztet. Az operációs rendszer nem engedélyez semmilyen módosítást: amennyiben a felhasználó deaktiválná a vírusirtót, vagy a tűzfalat, a számítógép egy hibaüzenet kijelzése után leáll – ezzel időnként folyamatos újraindítási ciklusban ragadva.
A rendszernek saját fejlesztésű vírusirtója is van, mely egy – nem meglepő módon – Észak-Koreában található központi szerverről kap rendszeres frissítéseket. A szakértők elképzelései szerint valószínűleg azért készítették el, mert tartanak a hasonló nyugati szoftverekbe beépített „backdooroktól”. Szintén saját fejlesztésű a titkosítás is, az internet helyett pedig saját, alapszintű intranet-szolgáltatásukhoz csatlakoznak a gépek, melyen keresztül természetesen csak az állami médiát és néhány, hivatalosan engedélyezett oldalt lehet elérni.