Észak- és Dél-Korea kapcsolata újabb mélypontra került az elmúlt hetekben, miután a kommunista diktatúra az év elején nukleáris kísérletet vitt végbe, valamint vélhetőleg egy ballisztikus rakétát is kilőtt. Válaszként Dél-Korea bejelentette a két ország által közösen működtetett keszongi ipari park működésének felfüggesztését, amely az egyik legfontosabb együttműködést jelentette köztük. Az északiak hadüzenetként értelmezték a döntést, katonai területnek nyilvánították az ipari parkot, és minden dél-koreait kizártak a területről. Egyelőre nem egyértelmű, hogy Dél-Korea lépése milyen következményekkel járhat majd a két ország jövőjét tekintve.

Az észak-koreai rezsim még januárban hajtotta végre negyedik nukleáris kísérletét, melynek során egy miniatűr hidrogénbombát teszteltek. Az akciót – amely a térségben 5,2-es erősségű földrengést okozott – a rezsim abszolút sikerként könyvelte el, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsa már ekkor felvetette bizonyos szankciók bevezetését. A nemzetközi szervek figyelme egy hónappal később, február elején újra Észak-Koreára irányult, az ország vezetése ugyanis bejelentette: műholdat fog felbocsátani február első felében. Nemzetközi szakértők szerint viszont nem szatellitről, hanem egy ballisztikus rakéta teszteléséről beszélhetünk, amely szintén az északiak nukleáris fegyverkészletének fejlesztését szolgálja. A felbocsátást követően azonnal összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol megállapodtak arról, hogy a kilövés fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, és ezért új, szigorúbb lépésekre lesz szükség az észak-koreai rezsim ellen.

Dél-Korea nem hagyta válasz nélkül az elmúlt egy hónap eseményeit: február 10-én bejelentették, hogy felfüggesztik a keszongi ipari park működését, amelyet a két ország közösen működtet Észak-Korea területén. A szöuli vezetés azért döntött a komplexum bezárása mellett, mert így tervezik megakadályozni, hogy a működése során termelt valutabevételt Észak-Korea nukleáris fegyvereinek továbbfejlesztésére használja. Az ipari parkban több, mint 120 vállalat működött a lezárásig, és nagyjából 54000 észak-koreai, illetve több száz dél-koreai munkást alkalmaztak az üzemekben. Hong Yong-pyo, Dél-Korea egyesülésért felelős minisztere szerint Észak-Korea 560 millió dollárnak megfelelő won bevételre tehetett szert az ipari parknak köszönhetően, ebből pedig nagyjából 120 millió dollárnyi összeg a tavalyi évben érkezett az országba. Hong Yong-pyo azzal vádolta az északi rezsimet, hogy az összegből fegyverkezési programjaikat finanszírozták ahelyett, hogy az ország lakosságát támogatták volna.

Az ipari park azonban nem csak anyagi jelentőséggel bír a két ország életében, hanem az egyik legfontosabb összekötő kapocsnak és két ország közötti kooperáció mintájának is számított az elmúlt évtizedben. A 2004-ben megnyitott keszongi ipari park az előző dél-koreai elnök, Kim Dae-Jung a két ország közeledését ösztönző „napfény politikájának” része volt, s mára az utolsó maradványa lett. Azzal a céllal jött létre, hogy dél-koreai vállalatok az északiak munkaerejét kihasználva termelhessenek, de többen remélték Észak-Korea gazdaságának fellendítését és a két ország közötti feszültségek enyhítését is az ipari parktól. Andrei Lankov orosz szakértő szerint „ablakként működött, melyen keresztül az észak-koreai munkások betekintést nyerhettek Dél-Korea életébe”. Dél-Koreában viszont többen is ellenezték a keszongi központ fenntartását, mert az szerintük meghosszabbította az északi rezsim életét, és nem vette figyelembe az ENSZ szankcióit. Elemzők szerint 2004-es megnyitása óta az ipari park a két ország kapcsolatának jó indikátora lett – ezért is lehet aggasztó a mostani helyzet. Korábban erre csak 2013-ban volt példa, amikor Észak-Korea vonta ki munkásait az ipari parkból a két ország konfliktusai miatt, ám a leállás akkor csak átmeneti volt.

Ezzel szemben a mostani bezárás akár végleges is lehet. Észak-Korea gyorsan reagált a déliek lépésére: minden dél-koreai munkást kiutasított az ipari parkból, és katonai területnek minősítette azt, valamint a keszongi vállalatok vagyonának lefoglalásával is fenyegetőztek. Az északi vezetés a déliek döntését veszélyes hadüzenetként értékelte, s úgy vélik, szomszéduk saját magát lőtte lábon. A phenjani rezsim két forródrótot is elvágott, köztük a katonait is – melyre utoljára 2013-ban volt példa, ám ezeket a vonalakat akkor a konfliktusok rendezése után visszaállították. Dél-Korea sem hagyta válasz nélkül az északi intézkedéseket: a 280 dél-koreai munkás visszatérése után leállították az ipari park vízzel és elektromos árammal való ellátását.

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy milyen következményekkel jár majd a két ország közt elmérgesedő viszony, ám több szakértő is úgy véli, hogy a keszongi ipari park bezárása elhibázott lépés volt a dél-koreai vezetés részéről. Kim Yeonchul, az Inje Egyetem professzora szerint Dél-Koreát jobban érinthetik a döntés gazdasági következményei, mint az északiakat, a kormánynak pedig nagyon nehéz dolga lesz, ha kompenzálni szeretné azokat dél-koreai vállalatokat és munkásokat, akik a bezárás áldozatai lettek. Park Byong-su, a The Hankyoreh újságírója pedig attól tart, hogy az ipari park bezárása növeli a katonai konfliktusok lehetőségét – hiszen egy kisebb félreértés is könnyen háborúhoz vezethet annak tükrében, hogy a legtöbb kommunikációs vonalat elvágták a két ország között.