A gyakorlatban is megkezdődött az amerikai előválasztási procedúra, miután több hónapnyi manőverezést követően Iowában most először szavaztak a két párt jelöltjeire. A republikánusok versengését kis meglepetésre Ted Cruz texasi szenátor nyerte, míg Donald Trump várakozásokon alul teljesített. A demokraták oldalán rendkívül szoros volt a küzdelem Sanders és Clinton között, és bár így a vermonti szenátor teljesítményéről rendkívül pozitívan fog nyilatkozni a média, a delegáltak számait tekintve a volt first lady számára előnyös az eredmény.
Miért éppen Iowa?
Az iowai kaukuszok az alacsony számú elnyerhető delegáltak (52, illetve 30 – a demokrata jelöltnek 2383, a republikánusnak 1237 delegáltra van szüksége a jelöltség eléréséhez) ellenére azért kap rendkívüli fontosságot, mert a több hónapja zajló küzdelem során most először kap kézzelfogható visszajelzést a politika és a média a szavazók álláspontjáról. Gyakran előfordul, hogy egy váratlanul jó iowai szereplésnek köszönhetően kialakult új narratíva segít valakit győzelemhez – ez történt Jimmy Carter esetében 1976-ban (alig négy évvel azután, hogy az új szabályozásnak köszönhetően Iowa a választási naptár elejére került), illetve bizonyos mértékig Barack Obama váratlan 2008-as győzelmét is egy rendkívüli iowai teljesítmény alapozta meg. A Gallup 2008-as felmérése is rámutat, hogy az első két államban elért eredmények gyakran országos szinten is képesek megváltoztatni a választói preferenciákat.
Az államban gyakran a vallásos, konzervatívabb jelöltek diadalmaskodnak – a republikánusoknál 2008-ban az abortuszt a rabszolgatartáshoz hasonlító Mike Huckabee (aki a mai eredményeket látva abbahagyta a kampányolást), 2012-ben a melegházasság jogát a bigámiához, incesztushoz és házasságtöréshez kötő Rick Santorum szerezte a legtöbb delegáltat Iowában. „Kicsi és rurális, túlnyomóan fehér és szokatlanul vallásos” – írja le az államot a New York Times – fontossága azonban nagy az elnökjelöltek számára: csak Bill Clinton 1992-es kampányában volt precedens a modern választások történetében arra, hogy az előválasztási procedúra későbbi győztese sem itt, sem a másodikként szavazó, jóval liberálisabb New Hampshireben nem diadalmaskodott.
Iowában kaukuszon választják a jelölteket – ez egy hagyományos jelöltválasztási forma, melynek keretein belül egy helyiségben gyülnek össze a szavazók, ahol nyilt vita után hoznak döntést. A rendszer fél-nyilvános jellege, valamint a későn döntő szavazók miatt a legtöbb iowai felmérés híresen megbízhatatlan. (Ebben szintén szerepet játszik az is, hogy relatíve kevesen szavaznak, a nagyobb számú jelölt miatt pedig a taktikai átszavazás és a szavazói preferenciák komplex jellege nehezebben átlátható, mint amikor egy demokrata áll egy republikánussal szemben.)
Ann Selzer, az egyik legpontosabb felmérés szellemi atyja Trumpot és Clintont hozta ki várható győztesnek. A két párt kaukusza különbözőképp működik: a demokraták esetében a szavazók csoportokat alkotnak, nyilvánossá téve preferenciájukat – amennyiben egy jelölt 15%-nál kevesebb támogatót kap az adott csoportban, kiesik, és támogatóinak egy másik kandidátus mögé kell állnia. A republikánusok esetén egyszerű titkos szavazással választanak.
Az obamai örökség nyomában
A demokraták oldalán rendkívül szoros verseny alakult ki: bár a delegáltak számát tekintve Clinton a jelek szerint minimális előnnyel nyert, a szavazatok számát illetően még 90%-os feldolgozottság mellett sem lehetett megítélni, ki került ki győztesen.
Bár a sajtóban komoly hátszelet szerezhet Sanders egy győzelemmel, illetve már a rendkívül szoros eredménnyel is, fontos azonban megjegyezni, hogy liberális politikai elképzeléseit tekintve sokkal több delegáltat kellett volna szereznie itt, hogy hosszabb távon tartani tudja a lépést a volt külügyminiszterrel. Kérdés még az is, hogy a republikánus verseny váratlan fordulatai, vagy a rendkívül szoros demokrata párbaj kap majd nagyobb médiafigyelmet – egyelőre úgy tűnik, az előbbi várható, ami szintén Clintonnak kedvez
Az érdemi támogatást szerezni képtelennek bizonyuló Martin O’Malley volt marylandi kormányzó az eredmények fényében befejezi kampányát – bár sikerült legalább egy delegáltra szert tennie. Korábban hevesen elzárkózott annak lehetőségétől, hogy beálljon valamelyik versenytársa mögé – akik így már csak ketten maradtak a porondon.
GOP: a kudarcot vallott vezércsel
A kampány során folyamatosan tabukat döntögető Donald Trump szinte végig vezette a felméréseket a republikánus szavazók között, azonban úgy tűnik, visszaütött az a döntése, hogy unfair bánásmódra hivatkozva kihagyta a legutolsó tévévitát. A megosztó teapárti Ted Cruz az evangélikus és libertariánus szavazórétegek konszolidásával sikeresen megnyerte az iowai szavazást, Trump második helye és Marco Rubio várakozásokat felülmúlóan jó szereplése azonban azt jelenti, hogy a kaotikus republikánus előválasztási folyamat továbbra sem állt elő egyértelmű első helyezettel. A tizenkét jelölt közül csupán ők hárman értek el tíz százalék fölötti eredményt.
A GOP rekordszámú résztvevőről számol be – a várakozásokkal ellentétben azonban ez kevésbé segítette Trumpot a vártnál, akinek gyengébb helyszíni kampányjelenlétét a komoly médiafigyelemnek kellett volna ellensúlyoznia. A szakértők nagyon régóta számítanak Trump non-konvencionális kampányának szétesésére – kérdés, hogy a magát folyamatosan győztesként beállító mogul hogyan reagál majd a mai vereségre. A jelek szerint egyre komolyabban veszi a kezdetekben csak protestkampánynak tűnő elnökjelöltségét – saját vagyonából fordít