Amikor Argentína új elnöke, Mauricio Macri a múlt hónapban elfoglalta a hivatalát, azzal az ígérettel tette ezt, hogy be fogja tartani a demokrácia játékszabályait és párbeszédet fog kezdeményezni az ellenzékkel, élesen megkülönböztetve ezzel magát populista elődjétől, Cristina Fernández de Kirchnertől.

Azonban egy hónappal kormányzása megkezdése után Macri már heves bírálatokat váltott ki azzal, hogy a kongresszust megkerülve gyors egymásutánban vitatott elnöki rendeleteket fogadott el, amelyekkel többek között két új bírát nevezett ki a legfelsőbb bíróságba és visszavonta Fernández médiatörvényét, amit az előző elnök a Clarín médiabirodalom visszaszorítása céljából vezetett be – írja a Guardian.

Az új igazságügyi miniszter, Germán Garavano azzal védte a rendeleteket, hogy azok „sürgősségi intézkedések”, amíg az ország kongresszusa nyári szünetet tart, azonban sokan antidemokratikusnak tartják a lépést.

„Még Cristina Kirchner sem tett ilyen képtelenséget” – mondta Argentína fő alkotmányjogi szakértője, Daniel Sabsay a legfelsőbb bírósági kinevezésekről. A jogszerű kinevezésekhez a szenátus jóváhagyására van szükség, ami összehívhatott volna egy rendkívüli ülést, amit Macri láthatóan megkerült, mivel abban továbbra is Fernández Győzelmi Front (FPV) pártja van többségben.

Macri tisztviselői azt mondják ezzel kapcsolatban, hogy azért volt szükség kemény kézre, mert a Fernández-kormány káoszt hagyott maga után. „Az első három hetet tűzoltással töltöttük” – mondja Macri tanácsadója, Hernán Iglesias Illa. „Ezekre a rendeletekre egyszerűen szükség volt, nem egy nagy összeesküvés részei. A legfelsőbb bíróság esetében az öt bírából ketten távoztak, és a bíróság nem működhet három taggal.”

Macri végül elhalasztotta a kinevezéseket februárra, de a példátlan lépés még a támogatói szájában is keserű ízt hagyott. „Nagyon le vagyok törve, mert minden, amit Macri korábban tett szinte könnyeket csalt a szemembe, de ez megijesztett” – mondta Sabsay.

Macri december 10-én lépett hivatalba, és élesen megkülönböztette magát Fernándeztől, aki nem szólalt meg a sajtóban, és egyedül hozta meg a döntéseit, de mandátuma utolsó napjáig nagy népszerűségnek örvendett.

Tudva tudván, hogy kis különbséggel nyert, Macri a politikai béke új korszakát ígérte, szemben Fernándezzel, aki nem sok könyörületet mutatott a politikai ellenfeleivel szemben.

„Azt szeretnénk, hogy mindenki részt vegyen a játékban, magukat jobboldalinak vagy baloldalinak, perónistának vagy antiperónistának tartó emberek egyaránt” – mondta Macri a Juan Perón egykori elnök által 1946-ban alapított mozgalomra utalva, amihez Fernández is tartozik.

Az egységre vonatkozó ígérete vonzó volt a választói számára, akiknek nem tetszett Fernández politikailag megosztó stílusa, és akinek populista és autoriter reflexei gyakorlatilag kettévágták Argentínát.

Azonban egyes megfigyelők kezdik úgy érezni, hogy ez a párbeszédre vonatkozó ígéret nem teljesül. „Leülni tárgyalni nem elég egy politikai párbeszédhez” – mondta Beatriz Sarlo politikai újságíró a TN hírcsatornának adott interjújában. „Alapvető kérdéseknek kell ennek a párbeszédnek a tárgyát képezniük” – mondta Sarlo, bírálva azt, hogy Macri rendeletekkel, konszenzus nélkül nevezte ki a legfelsőbb bíróság bíráit.

Gazdasági téren azonban úgy tűnik Macri egy fiatal közgazdász csapattal a háta mögött simábban veszi az akadályokat.

Alfonso Prat-Gay gazdasági miniszter múlt csütörtökön azt mondta, hogy a kormány tervei szerint idén az infláció 20-25 százalék között alakul majd – ami javulás lenne a 2015-re becsült 30 százalékhoz képest. Az elnök csapata külföldi hitelt és befektetéseket akar szerezni, hogy feltöltsék a Fernández után üresen maradó államkasszát.

Az év első felében várhatóan megegyeznek az amerikai „keselyű alapokkal”, amelyek 1,3 milliárd dollárt követelnek Argentínától. Fernández nem volt hajlandó tárgyalni velük.

Az üzleti körök üdvözölték, hogy Macri megszüntette a szójára és más nagyobb mezőgazdasági exportcikkekre vonatkozó exportadókat, illetve feloldotta a kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókat gátló valutakontrollt.

Macri sikere a gazdaságtól fog függeni. A szakszervezetek már készülnek is az inflációt ellensúlyozó béremelés kiharcolására. Az ország a demokráciához való 1983-as visszatérése óta csupán Argentína két nem perónista elnöke nem töltötte ki ciklusát a gazdasági nehézségek és a perónista szakszervezeti vezetők által tüzelt társadalmi elégedetlenségek miatt.

További hasonló cikkekért látogassa meg a Latin-Amerika társaság oldalát!