Az Európai Unió Bizottsága nyilvánosságra hozta a részleteket az „Egységes Digitális Piac”-nak elnevezett reformterv kapcsán, melyet májusban adott ki. A dokumentum a jelenleg igen megosztottan szabályozott, távolról sem egységes digitális piacot szeretné a harmonizáció irányába terelni, ami már csak a kontinentális és az angolszász eltérések miatt is igen körülményes folyamat.

Vége a digitális tartalmak röghöz kötésének?

Bár a dokumentumban sok az olyan, visszafogott kifejezés, mint a „megfontolóra vesszük” vagy az „óvatosan kell kezelni”, a Bizottság öt területről vázol érdemi elképzeléseket:

  • A digitális tartalmak határokon átnyúló hordozhatósága
  • A szerzői jogi kivételek EU-s szintű harmonizálása
  • A kutatási célú szöveg- és adatbányászat engedélyezése
  • Kiegészítő szerzői jog bevezetése a linkekre és hírgyűjtőkre
  • Vázlat-irányelvek a digitális szerződések és tárgyi tartalmak online értékesítésével kapcsolatban

Az új szabályok visszalépést jelentenek az előző javaslathoz képest, melyben általánosítva kimondták a terület alapú hang- és videószolgáltatások blokkolásának tilalmát. Jelenleg az egyes kiadók szabadon határozhatják meg az ár- és tártalomnyújtási politikájukat bármelyik uniós országban, hiszen a digitális javakra nem vonatkozik az egységes piac uniós elve. Korábban a Bizottság úgy nyilatkozott, hogy „lépéseket tesz az igazolatlan geo-blocking felszámolására”.

A tiltás helyett azonban egy engedékenyebb szabályozást jelentett be: „a határon túli hordozhatóság engedélyezése lehetővé fogja tenni a fogyasztóknak, hogy az otthoni előfizetésüket használhassák ideiglenes külföldi tartózkodásuk idején. Élvezhetik majd azokat a legális tartalmakat, például filmeket, e-könyveket, zenéket, melyeket megvásároltak vagy kibéreltek” – fogalmaz a dokumentum. A határon túli hordozhatóság koncepciója túlmutat a jelenlegi határokon átnyúló hozzáféréstől, mely azokat a szolgáltatásokat teszi elérhetővé, melyeket a felhasználó anyaországában megvásárolt, és az ideiglenes tartózkodási helyén is elérhető.

Ha a szabályt elfogadják, akkor a Netflix nagy-britanniai előfizetőjének magyarországi tartózkodása esetén is elérhetővé kell majd tenni a szolgáltatás elérését. Az „ideiglenes” külföldi tartózkodás mértéke azonban nincsen körülhatárolva: az uniós adójogban ideiglenes tartózkodásnak 183 napnál rövidebb külföldi – nem anyaországbeli – tartózkodás felel meg, lehet, hogy ezt a mértéket fogja alkalmazni a jogalkotó a szerzői jogok esetében is.

Mivel a Bizottság rendelettel kívánja előírni az országok közötti hordozhatóságot, ez kötelező lenne a tagországok számára. A szabályozás életbe lépése 2017-ben várható.

Egységes kivételek

A szerzői jogi szabályokkal kapcsolatban a kivételek rendkívül fontosak – a tanuláshoz, oktatáshoz, kutatáshoz szükséges digitális környezet, bár különböző fokon, de a legtöbb államban mentességet élveznek. Az EU tervei között szerepel egyrészt a Marrakesh-i Egyezmény elfogadása, illetve annak biztosítása, hogy a tagállamok közötti szabályozási különbség ne gátolja a versenyképességet, illetve a javak és szolgáltatások szabad mozgását. Itt a legfontosabb kérdés, hogy „közérdeket szolgáló kutató cégek” szöveg- és adatelemzést végezhessenek azokban az anyagokban amiket nem vettek meg, illetve eltérő országokban eltérő mértékig férhetnek hozzá. A Bizottság szerint itt akkora a probléma, hogy az már az EU versenyképességét fenyegeti.

Az átlagpolgárok életében nagyobb súlyú kérdés, hogy sikerül-e az egységes kivételek közé felvenni a humor céljából felhasznált szerzői jogokat. Országról országra változik az, hogy mi számít paródiának, és mi a szerzői jog megsértésének – felfogásában az ország kultúrája is meghatározó szerepet játszik. A kritikusok szerint a tervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem részletezi a fair felhasználással kapcsolatos jogokat.

A bizottság szeretné továbbá a panoráma szabadságának kérdését is rendezni – jelenleg ugyanis vannak olyan épületek, melyekkel kapcsolatban az építésznek ugyanolyan szerzői joga van, mint egy zenésznek a dalához. Ezeket az épületeket jelenleg csak személyes célokra lehet lefotózni – üzleti célú felhasználás esetén linceszdíjat kell fizetni.

A megbukott Google-adó forszírozása

Az úgynevezett Google-adó bevezetésével Spanyolország és Németország próbálkozott a közelmúltban. Ennek lényege, hogy a különböző hírgyűjtők – mint például a Google News – a kiadóknak fizessenek az oldalukon megjelent pár soros cikk összegzésekért. Az „adó” támogatói szerint a hírgyűjtők a kiadók szellemi termékéből kerestek pénzt, hiszen az emberek végsősorban a kiadók tulajdona miatt keresték fel ezeket az oldalakat. Ezek végül teljes kudarcba fulladtak – Németország meghátrált, Spanyolországban a Google egyszerűen beszüntette a News szolgáltatását –, és sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy az EU Bizottsága továbbra is támogatja a Google-adó uniós szintre történő kiterjesztését az egységesítés zászlaja alatt.

A kiegészítő szerzői jog ként (ancillary rights) hivatkozott szabályozással kapcsolatban a dokumentum így foglal állást: „A helyzet kérdéseket vet fel,a jelenleg elfogadott szabályozás elégséges és megfelelő voltáról. Különös tekintettel a hírcsatornákra, többféle megoldással próbálkoztak a tagállamokban, azonban ez a jogi szabályozás töredezettségének veszélyét jelentené az amúgy egységes digitális piacon.”

„Kövesd a pénz útját” – új stratégia a kalózkodás ellen

A szerzői jogok betartatása egy másik jelentős terület, amelyet vizsgál a keretszabályozás vizsgál. A Bizottság új doktrínája szerint nem magukat a szervereket és weblapokat kell elérhetetlenné tenni, hanem az azokon hirdető, sok esetben világméretű márkákkal kell megállapodni a bojkottról. „A Bizottság azonnali intézkedéseket fog tenni az érintettek (jogtulajdonosok, szolgáltatók, fogyasztók, civilek) bevonásával, hogy felállítsa és érvényre juttassa a „kövesd a pénzt”-mechanizmust” – írják. A cél, hogy a szerzői jogokkal visszaelő iparágat és szervezeteket gazdaságilag ellehetetlenítsük. Ennek részeként elindította a nyilvános konzultációt a „Jogi szabályozás az intellektuális monopóliumokkal kapcsolatos jogok kikényszerítésére” értékelésére és modernizálására, amely 2016. április 1-ig áll nyitva a véleményezők előtt. A Bizottság a szerzői jog szabályozással kapcsolatos következő nagy szabályozási csomagot 2016 tavaszán fogja benyújtani.

Andrus Ansip, az “Egységes Digitális Piac” projekt elnöke szerint a streaming tartalomszolgáltatás korában a régióalapú hozzáférési korlátozása is jelentős szerepet játszik abban, hogy sokan az illegális letöltést választják – hiszen hiába szeretnének fizetni az adott tartalomért, azt nem tehetik meg. A Bizottság alelnöke egy friss felmérésre hivatkozva azt mondta, az európaiak 22 százaléka tartja elfogadhatónak az illegális letöltést olyan esetben, amikor a legális hozzáférést régiókorlátozásra hivatkozva megtagadják tőle. Többek között – első lépésként – ezen is segítene a határon túli hordozhatóság szabálya.