Egy természetfotós reménytelennek tűnő küzdelmet vív azért, hogy egy „majom-szelfi” jogtulajdonosa lehessen – az internetes szenzációvá vált képeket ugyanis nem volt hajlandó eltávolítani a Wikimedia arra hivatkozva, hogy az amerikai szerzői jog szerint a nem emberi forrásnak nem lehet szerzői joga. A fotóst most már a PETA is pereli: szerintük ugyanis a jogok a makákót illetik.

David Slater brit természetfotós 2011-ben egy indonéziai nemzeti parkban készített képeket üstökös makákókról. „Három napon keresztül gyalogoltunk velük, megbíztak bennünk és egyáltalán nem voltak agresszívek – csak érdekelte őket, mi van nálunk” – nyilatkozta akkor a történtekről. Amikor Slater egyszer kint felejtette a kameráját, az egyik majom lecsapott rá, és elkezdett képeket készíteni vele. „A felszerelésemen ugráltak, az egyik pedig véletlenül megnyomta a gombot. A zaj először elijesztette a többit, az ő érdeklődését pedig felkeltette, úgyhogy tovább nyomogatta a gombot. Több száz képet készített, mire visszaszereztem a kamerámat” – nyilatkozta a történtekről 2011-ben. A „majomszelfik” internetes szenzációvá váltak, Slater pedig később szerepeltette őket Wildlife Personalities című, saját maga által kiadott könyvében. „Egy makákó mókás arcokat vág fotózás közben, láthatólag felismerve saját tükörképét a lencsén” – szól a képaláírás. „A majom nyomta meg a fényképező gombját” – szerepel még.

A fenti mondatokat szó szerint idézi a PETA polgári peres keresetében – véleményük szerint ugyanis Slater megsértette Naruto, a majom szerzői jogait. A keresetben a majmot nevezik meg felperesként. „Ha egy ember készített volna hasonló szelfiket, őket illetné azok szerzői joga – Narutora ugyanez vonatkozik” – nyilatkozta egy, a Washington Postnak adott telefoninterjúban Jeffrey Kerr, a szervezet főtanácsadója. „Szórakoztatónak találom a húzást, ami egyszerre tesz dühössé és szomorúvá. Ez rossz képet fest az állatvédő szervezetekről” – írta a keresettel kapcsolatos reakciójában Slater. „Végig én irányítottam az állványt, én alakítottam ki a helyzetet, a majom csak a gombot nyomta meg” – írta egy, a Guardian által idézett e-mailben. „Őszintén remélem, hogy az ötéves lányom büszke lehet az apjára és megörökölheti a szerzői jogokat tőlem, hogy a munkáimnak köszönhetően egyetemre mehessen – ez az egyetlen, amit adhatok neki” – folytatja.

Forrás: Wikipedia Commons

A PETA szerint Naruto a kép jogtulajdonosa, Slater szerint ő maga – sokak szerint pedig egyikőjük sem. A képek nem sokkal nyilvánosságra kerülésük után felkerültek a Wikipediára, ahonnan Slater később hiába kérelmezte a kép eltávolítását. „Ez tönkreteszi az üzletemet. Ha ez egy normális fotó lenne, amiről azt állítom, hogy én készítettem, valószínűleg sokkal gazdagabb lennék, mint most” – nyilatkozta tavaly augusztusban. A Wikimedia álláspontja szerint az amerikai szerzői jog szerint a nem emberi forrásnak nem lehet szerzői joga, így a kép technikailag köztulajdonban van – és továbbra is megtalálható saját szócikke alatt. „Senki sem akarta megvenni a képet, miután felkerült a Wikipediára” – nyilatkozta Slater a BBC-nek. Az amerikai szerzői jogi intézet tavaly frissítette irányvonalait, mely szerint csak emberi lények által készített képeket vesz nyilvántartásba. A köztulajdonnal kapcsolatos álláspont a Techdirt elemzése szerint az USA mellett az Egyesült Királyságra is vonatkozik – bár Slater cége sikeresen szerezte meg a kép szerzői jogait a szigetországban. „A szerzői jog nem az alkotók jutalmazásáról szól, hanem arról, hogy új munkák létrehozását incentivizálja” – nyilatkozta Chris Sprigman professzor a kérdésről.

A felmerülő szerzői jogi kérdéssel kapcsolatos álláspontok finoman szólva is megosztottak – a Michigani Egyetem egyik professzora szerint „hipermodern jogi diskurzusról”, egy harvardi professzor szerint azonban „trivializálja az állatok szenvedését világszerte a tény, hogy ügyvédek arra pazarolják energiájukat, hogy bebizonyítsák egy majomról, hogy ilyen sajátos körülmények közt készült kép jogtulajdonosa”. A Slate szerzője szerint a kereset „nem csak abszurd, de kegyetlen is”, mivel a hírverés ürügyén kever bele egy fotóst egy komplikált jogi procedúrába. Hozzáteszi, hogy a szerzői jogok a kreatív tevékenységek támogatásáról és kompenzálásáról szólnak, ami egy majom esetén értelmezhetetlen. „Monkey see, monkey sue is not a good law” – írja a kérdésről Slater ügyvédje, aki a kereset elutasítása mellett érvel.

Egyelőre az sem biztos, hogy a PETA a megfelelő majmot képviseli – bár a szervezet szerint „kétség sem fér hozzá”, hogy a képeken szereplő makákó Naruto. A PETA-nak nincsen bizonyítéka arra, hogy ez ugyanaz a majom – írta Slater a Vice-nak a kérdéssel kapcsolatban, akik a Kerr-el készített interjújukban sem kaptak egyértelmű választ a kérdésre.

„Ha sikerrel járunk a bíróságon, a történelemben most először neveznének meg egy nem-emberi állatot tulajdonosként ahelyett, hogy mások tulajdonaként tekintenének rá – ez az ügy tökéletes példája mindanna, amiért a PETA az elmúlt harmincöt éven keresztül küzdött” – írja a szervezet az üggyel kapcsolatban saját oldalán. Nem ez az első eset, amikor hasonlóan elvont jogi értelmezésekkel próbálkoznak: 2011-ben a SeaWorld élményparkot perelték be az ott „rabszolgasorban tartott” bálnák nevében. A keresetet elutasították, az amerikai alkotmány idevágó tizenharmadik kiegészítése ugyanis csak emberekre vonatkozik a bíróság ítélete szerint. Egy szakértő „stratégiai tévedésnek” nevezte a PETA ezirányú próbálkozásait. Egy júliusi new york-i tárgyaláson két, laboratóriumi majom „kiszabadításával” kapcsolatban igyekeztek a felperesek sajátosan értelmezni a habeas corpust – nem jártak sikerrel.

A tárgyalás január hatodikán esedékes. Naruto nem kommentálta a történteket – zárta a „majom-szelfikkel” kapcsolatos cikkét a Washington Post.