Az uralkodó tanácsadói a Telegraphnek számoltak be a közel-keleti ország tervezett gazdasági és társadalmi átalakításáról: a pénzügyi reformok mellett beengedik a jogvédő szervezeteket az országba, és most először nők is indulhatnak a választásokon.
Szaúd-Arábia belpolitikai helyzete a korábbiakhoz képest sokkal inkább reflektorfénybe került a térségben – ezt a pillanatot választotta Szalman király és fia arra, hogy a királyság komoly reformjába fogjanak és az ezzel kapcsolatos terveket a brit sajtóban szellőztessék meg. Az uralkodó meglepően tág lehetőségeket és jogköröket adott harminc éves örökösének, aki az ország egyik legjelentősebb figurájává vált. Richard Spencer, a Telegraph újságírója „thatcheri programnak” nevezte a koncepciót, mely költségvetési megszorításokról és a privát szektor szerepéne növeléséről ír.
Mindez remekül illik a korábbi radikális változtatások sorába, mely az uralkodó januári trőnra lépése óta háttérbe szorította az idősebb hercegek generációját és a korábbi örököst is – tiltakozásaik és állítólagos puccsterveik miatt is fordult a nyilvánossághoz Salman. A leírás szerint az ország vezetésének teret kell adnia a „fiatalságnak”, s bár ezek a változtatások negatívan érintettek néhány figurát, „egyáltalán nem beszélhetünk krízishelyzetről” – szól a dokumentum. „A média krízishelyzetről beszél, de nem kérdezi meg a reformra szomjazó szaúdi embereket” – írják.
Meglepő módon a program elismeri a hatóságok részét az ország pocsék nemzetközi megítélése kapcsán – különösen, ami a nők jogait illeti. „A megoldás az, hogy megnyitjuk a királyságot a nemzetközi szervezetek előtt” – folytatódik a dokumentum.
„Komoly dilemmaként” hivatkozik arra, hogy a kormányzati bevételek nyolcvan-nyolcvanöt százaléka az olajnak köszönhető, „érzéstelenítőnek” nevezve a magas korábbi magas nyersanyagárakat. Számításaik szerint a mindenkori költségvetés harminc százalékát elpazarolják – a lezuhant olajárak miatt pedig most először kölcsönfelvételen és adók kivetésén is gondolkodnak. Az új tervek a felesleges költések visszafogását és az infrastrukturális fejlesztések felpörgetését helyezi előtérbe „a bevételforrások diverzifikációja érdekében”. Lehetőségként tekintenek a helyzetre, melynek köszönhetően a külföldi befektetőkkel való partnerség nagyobb hangsúlyt kaphat majd, elsősorban a technológia területén.
Demokratikus átalakulásról nem szól a dokumentum – emellett visszautasítja a kisebbségi tüntetések kezelésével kapcsolatos kritikákat, bár az emberi jogok terén a korábbiaknál visszafogottabb nyelvezetet üt meg. „Megértjük a brit álláspontot, még ha nehéz is a szaúdi belügyek kapcsán reagálnunk rájuk” – fogalmaz a szöveg. Ami a nők helyzetét illeti: továbbra is el kell fedniük arcukat, nem vezethetnek autót és engedélyt kell kérniük utazás előtt egy „gondozótól” – de az egyetemi oktatás és a politika terén előrelépéseket tettek: most először nők is indulhatnak a választásokon, az egészségügyi felsőoktatásban pedig már többen vesznek részt, mint a férfiak.
