A mesék mindig is egyfajta búvóhelyként szolgáltak, ahova az ember bármikor elmenekülhetett a mindennapi valóság elől, azonban téves lenne azt állítani, hogy manapság – ha a világban nem is – a mesék körül minden rendben van. Korábban a szülők rendszeresen attól tartottak, hogy gyermekeik nem fognak tudni különbséget tenni a mesék és a valódi világ között, s a képernyőkön látottakat a mindennapjaikba ültetik át. Mára ezek a félelmek új irányt vettek: inkább attól tartanak, hogy túl sok valóság szökik a gyerekek kedvelt műsoraiba. A Teletubbies betiltását és Spongyabob „megrágalmazását” követően ezúttal a The Muppet Show került terítékre.
Harmincnégy év kihagyás után ez év szeptemberében debütált a TV-sorozat legújabb évadja, de egyes nézőket máris a sokkolta, mennyira „haladtak a korral” kedvenceik. „Ezek már nem nagyanyáink Muppetjei” – nyilatkozta Paul Lee, az ABC elnöke. Miután Jim Henson, a Muppetek atyja,1990-ben elhunyt, az ABC a Disney leányvállalataként megvásárolta a Muppeteket és eldöntötte, hogy olyanná formálja a karaktereket, akiknek a humora a gyerekek felnövő énjét, valamint a felnőttek gyerekes oldalát ragadja meg.
A stáb ezúttal egy késő esti chat-műsort szerkeszt, melynek házigazdája Miss Röfi, vezető producere pedig Breki – mindemellett a kamerák most a színpad mögé is bemerészkednek és betekintést nyújtanak a szereplők privát életébe, érzelmeikbe, álmaikba és csalódottságaikba. „Ez egyszerre érdekes és rémisztő is egyben, hisz olyan dolgokba engedünk betekintést, amit normális esetben, nem szeretnénk, ha látnának” – nyilatkozta Breki a Zap2it-nak. Ennek következtében egy olyan világ tárul elénk, ami első ránézésre valóban ijesztő lehet: Fozzie ismeri a a Grindr nevű meleg társkereső alkalmazást, valamint egy emberrekezd el randizni, akinek szülei őszinte megvallásuk szerint nem egy medvét képzeltek el vejüknek. Zoot alkoholista, de a drogot sem veti meg. Breki legújabb barátnőjét, Deniset pedig burkolt célozgatásinak és megjelenésének köszönhetően sokan szexista vádakkal illették. „Úgy tűnik, Breki nem tud betelni azokkal a nőkkel, akik olyanok, mint az exe – amíg azok fiatalabbak, vékonyabbak, és kevésbé sikeresek (de még így is az ABC-nél dolgoznak, hogy Miss Röfi orra alá tudja dörgölni a tényt)” – írta felháborodottan a The Guardian publicistája, Megan Carpentier, aki szerint Miss Röfi egy igazi nő és feminista ikon volt mindig is.
Miss Röfin keresztül egy újabb kényes téma, az abortusz is felmerült a műsor során. Az MSNBC interjú-kérdésére válaszolva Miss Röfi nyíltan az abortusz pártjára állt; úgy gondolja, hogy egy nőnek igenis lehetőséget kell adni arra, hogy döntést hozhasson egy ilyen jellegű kérdésben. A One Million Mom szülői szervezet mindezek hatására sérelmezte, hogy a hetvenes és nyolcvanas évek közkedvelt szereplői olyan jellegű témákat céloznak meg, mint a szex, a drogok, az abortusz, vagy a promiszkuitás. Véleményük szerint ezzel megtörték a The Muppets családbarát jellegét és egy „perverz természetű” műsort alkottak, aminek a megszüntetését egy petíció indításával követelték, mert vajon „melyik szülőnek van kedve elmagyarázni mindezt a gyerekeinek?”
Bob Kushell, az új Muppetek társalkotója a következőképp reagált a vádakra: „Igen, valószínűleg lesznek olyan poénok, amelyek kockázatot rejtenek magukban, de nekünk meg kell találnunk a módját annak, hogy a megfelelő módon adjuk át azokat, ez két szinten működik: ez a mulatságos kihívása annak, amit mi csinálunk”, majd hozzátette: „A show-készítés izgalmas pillanatai ott jönnek el, amikor meg kell találni azt a pontot, ameddig még a burkolt tréfák elnyúlhatnak, de sosem addig, hogy a szülő kellemetlenül érezze magát amiatt, hogy a gyereke előtt nézi a műsort. Ez sosem fog megtörténni.”
A jelenlegi Muppetek pontosan azt csinálják, amit eddig is csináltak: a kortárs kultúrát kommentálják, és pontosan ez teszi őket az X-generációs szülők és gyerekek számára egyaránt felejthetetlenné – állt ki a szereplők mellett a BBC írója, Jennifer Keishin Armstrong. A műsor egy gyerekeknek szánt koncepciót állított fel, melyet felvértezett felnőtteket mosolyra csaló viccekkel – mindig is ezzel tudott felülemelkedni az átlagos, szombat reggeli gyerekműsorokon.
Tény az, hogy a Muppetek a hatvanas évek kulturális ellenmozgalmából születtek. Henson hippi volt, és humorát egykor bábokon keresztül adta át. Ebből adódóan a szabad szerelem, az egyenjogúság, a drogok és a béke megkérdőjelezhetetlenül a szereplők DNS-ébe van kódolva. A Szezám utcai muppet-társaik körében is tagadhatatlanul mindig is elsőbbséget élveztek a szociális ügyek: Cookie Monster az egészséges táplálkozásra, Ronnie Trash az újrahasznosításra hívja fel a figyelmet. Lily az éhezés, Pino a bántalmazások elleni küzdelem élharcosa. Grover a világot járva a kulturális különbségekről, Zobi a Szezám utca nigériai változatában a maláriáról tanítja a gyerekeket. Kami HIV-pozitívként osztja meg tapasztalatait, Nagy Madárral a halál feldolgozásáról, Alexszal a szülök bebörtönzéséről, Snuffleupagusszal pedig a válásról beszélgetnek az adások során. A csapat legújabb tagja pedig Júlia, akin keresztül az autizmussal szemben mutatott empátiára akarják terelni a hangsúlyt.
A Muppetekben mindig is az volt a jó, hogy bármennyire is valóságosak, ők csak bábok, akik nem kötődnek sem korhoz, sem gondolkodásmódhoz, azt tehetnek és mondhatnak, amit szeretnének. A mostani, új Muppetekben ugyanúgy ott bujkál a régi énük is, csak, mint ahogy mi is, ők is változtak a korral. A kérdés már csak az, hogy mitől ijedtek meg jobban az emberek: attól, hogy ez a valóság, vagy attól, hogy egy mese tartott nekik tükröt ahhoz, hogy mindezt észrevegyék.
