Marc Touati, a francia Acdefi (független gazdasági és pénzügyi szerv) elnöke szerint a közelgő gazdasági válság Európára nézve különösen fenyegető – írja a Le Parisien.
Hét bő és hét szűk esztendő
A hét évente jelentkező piaci válságok elmélete alatt „olyan gazdasági ciklusokat értünk, melyek csak utólag értékelhetőek” – állítja Touati. Az 1945 és 1975 közötti, Nyugat-Európát érintő folyamatos, dinamikus gazdasági növekedést (les Trente Glorieuses) követően „minden hetedik évben súlyos gazdasági és pénzügyi válság robbant ki”.
Az areyouready.co.za összegzése azonban a 20. század elejéig nyúlik vissza, hét éves periódusokra bontva az elmúlt évszázadot. Az egyes ciklusokhoz gazdasági visszaesés, illetve meghatározó geopolitikai események és társadalmi változások köthetők.
- 1901-1902: 46%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán.
- 1916-1917: 40%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán. Német, osztrák-magyar, orosz és török birodalmak összeomlása. Amerika világhatalommá válásának kezdete.
- 1930-1931: 86%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán; a modern kor legmélyebb válságának kezdete.
- 1937-1938: 50%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán. Világméretű gazdasági hanyatlás.
- 1944-1945: A Német Birodalom és a brit gyarmati uralom vége. Amerika szuperhatalommá nyilvánítása.
- 1965-1966: 23%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán.
- 1972-1973: 43%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán. Globális gazdasági visszaesés. Az abortusz legalizálása az USA-ban. Az Egyesült Államok katonai kudarca a Közel-Keleten (Vietnam). Első olajválság.
- 1979-1980: Globális gazdasági visszaesés. Második olajválság.
- 1986-1987: 33%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán.
- 1993-1994: Tőzsdekrach.
- 2000-2001: 37%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán. 9/11. Világgazdaság hanyatlása.
- 2007-2008: 50%-os visszaesés az USA tőzsdepiacán. Globális gazdasági visszaesés.
- 2014-2015: Kínai tőzsdepiac visszaesése. A homoszexuális házasság legalizálása az USA-ban és Európa egyes országaiban. Menekültválság.
Touati gazdasági válságot érintő várakozásai 2015 őszére szólnak. „A piacok túl nagyra nőttek és teljesen elszakadtak a gazdasági valóságtól. Ez a spekulációs buborék alapja, ahol a részvények értékének már semmi köze a valós gazdasági tevékenységi szinthez.” Kínát illetően nem aggódik, hiszen az országnak 3 460 milliárd euró tartaléka van – ez bőven elég a talpraálláshoz. Nehezebb dolga lesz azonban az Egyesült Államoknak, de legfőképp Európának: „2008 után és a görög válságban minden tartalékunkat feléltük”.
A Sárkány füstje
Kínában az ipari vállalatok profitja – az egy évvel korábbi adatokhoz képest – 8,8 százalékkal csökkent augusztusban. 2011 óta először közölt ilyen adatokat a kínai kormány, akkor 9,2 százalékos visszaesést tapasztaltak. A National Bureau of Statistics (kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal) felmérései szerint a 2015-ös évben a szén-, olaj-, és fémipari vállalatok szenvedték el a legnagyobb veszteséget.
Az említett csökkenések hátterében álló, augusztus közepén történt sanghaji tőzsdekrach globális visszhangot vert, melyet Európa, az Egyesült Államok és Ausztrália piaca hallatott. A visszaesést megelőzően a People’s Bank of China leértékelte a kínai valutát, a jüant, amellyel kísérletet tett a gazdasági növekedés lelassulásának megakadályozására.
Kína gazdasági fájdalmai visszavetették mind külföldi, mind hazai szinten az ott készített javak iránti keresletet. Augusztusban számos gyár huszonnégy egymás követő hónapban szüntette meg az alkalmazottaival kötött munkaviszonyt.
Az állami tulajdonban levő vállalatoknak megy a legrosszabbul: 24,7 százalékkal esett vissza a profitjuk 2015 első nyolc hónapjában. A magánkézben levő cégek ezzel szemben 7,3 százalékos profitnövekedésnek örvendtek. A magán és állami szféra eltérései ellenére Kína rendelkezik a világ második legnagyobb gazdaságával.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) két hete lemondott vezető közgazdásza, Olivier Blanchard nem sok esélyt lát arra, hogy drasztikus összeomlás állna be a kínai gazdaságban, de ha megtörténne, az világválsághoz vezetne. Blanchard az elmúlt nyáron sok időt töltött kínai tisztviselőkkel és specialistákkal. „Azon adatok elemzése alapján, amelyeket láttam, nem gondolom, hogy a kínai gazdaság hosszú távon lelassult volna.” Erejéből fakadóan azonban mély világválságot is előidézhet, habár „a Lehman nagyon magasra tette a lécet”.
Új világot álmodnak
Az egyes piacok mellett azonban a világgazdaság is veszélyben van. Dollárbilliók úsznak el az egyes gazdaságok megsegítésére Brazíliától kezdve Kínáig; ezek az összegek nem nőket és gyerekeket szállító felborult hajók képével párosulnak, de a trilliókat kölcsönvevő és azokat soha nem visszafizető bankokhoz sem köthetőek. Ez az összeomlás liberális világunkat fenyegeti. A tőkeáramlás és a bankok bizonytalansága komoly diszfunkcionalitásra utal a jelenkori gazdasági berendezkedésben, ez pedig egyre nyilvánvalóbbá fog válni a világ gazdasági átszerveződésével.
A gazdasági vezetők globális bankrendszer létrehozását szorgalmazzák, mivel a központi bankok egyre kevésbé képesek ellenőrizni, nyomon követni az eseményeket. A világnak emellett egy nagyobb és erősebb IMF-re van szüksége, melynek alkotmánya reflektál a gazdasági erő globális egyensúlyára. Ehhez szükség lenne a globális pénzügyi rendszer feletti alaposabb felügyeletre, a nyugati kormányok gazdasági „élénkítőszereinek” bevetésére, valamint okos pénzügyi irányelvekre, amelyek megengedik a negatív kamatlábakat.
A fentiek közül azonban egyikre sincs egyelőre kilátás, hiszen az európai tagállamok még a menekültválsággal kapcsolatban sem képesek összhangba kerülni – még kevésbé a Föld többi országával annak érdekében, hogy együttesen újraszervezzék a világgazdaságot.
