Az E-learning és az internetes távoktatásban rejlő lehetőségek – II. rész

Az e-learning gyakorlati megvalósulása napjainkban

A következő alfejezetben – a témakör alapvető ismereteire építve – néhány e-learning témakörhöz köthető esettanulmányt (elsősorban online kurzusok működtetésével foglalkozó oldalt) vizsgálok meg azzal a céllal, hogy tanulmányozzam, milyen körülmények között és milyen üzleti modell alkalmazásával lehetnek sikeresek a szóban forgó weboldalak.

Az online képzések megvalósítására már 2008-ban történtek törekvések (1. ábra); 2012-ben azonban egy új hullám eredményeképp több – különböző üzleti modellre építő – portál is létrejött. Az MOOC-oldalak (vállalkozások) abban hasonlítanak, hogy mindegyik nagy tömegeket céloz meg az Egyesült Államokban. A nagy mérettel új dimenziók nyílnak meg: a legtöbb online kurzus esetében nincsen létszámkorlát, illetve a részvétel is ingyenes és nincs előfeltételekhez kötve. Persze az oldalak népszerűségének növekedésével, s így a bővüléssel egyre több képzés jelent meg – ezek között megtalálhatóak a fizetős kurzusok is, amik a legtöbb esetben kreditértékkel bírnak. Összességében az MOOC vezető portáljait széles portfólió jellemzi. (Gaebel, 2013)

Habár megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatosan – egyes kritikus vélemények szerint az MOOC semmi újat nem kínál (sem az oktatás módszertanát érintően, sem technológiailag) –, én azt gondolom, hogy egy olyan modellel működik, amely alkalmazható lehet európai egyetemek együttműködésekor is. Persze ehhez (és a sikeres fejlesztéshez) bizonyos működési elemeken változtatni kell – az egyes aloldalak bemutatása után ezek feltárására törekszem. (Gaebel, 2013)

Az MOOC-oldalak alapvetően két modellre épülnek: az egyik a tudásra alapul, eszerint a tradicionális elveket kell szem előtt tartani, s így videó-prezentációk, online előadások és tesztek segítségével érdemes és lehetséges a felhasználókat elérni. A másik modell a módszerre és a tanuló személyiségjegyeire épít, így a közösségi hálózatok segítségével a lehető legnagyobb kreativitást próbálja előidézni a tanulókban. A jelentősebb MOOC- vállalkozásokat – melyek időben nagyjából egyszerre jelentek meg (1. ábra) – érdemes röviden áttekinteni és néhány alapvető szempontot (non-profit/for-profit vállalkozás; ingyenes/fizetős képzések; egyetemekkel való kapcsolat; minőségi standard-ek megléte) figyelembe véve összehasonlítani:

• A Coursera egy olyan for-profit vállalkozás, mely az Egyesült Államok legjobb egyetemeivel áll kapcsolatban. A képzéseket tekintve, az egyes kurzusok tanárjainak teljes szabadságot biztosít és nem állít fel standard-eket – ez kritikaként is értelmezhető, hiszen – bár egyfelől sokféle kurzus létrejöttét biztosítja – a minőség rovására mehet.
• Az edX portál ezzel szemben egy non-profit szervezet, az alapító egyetemek a Harvard és az MIT voltak. Az edX szintén sok intézménnyel áll kapcsolatban és sok felhasználót számlál, ám a Coursera-hoz képest – az egyetemek képzési színvonalából adódóan – az (ingyenes) kurzusok minőségére nagyobb hangsúlyt fektet; ennek érdekében standard-eket állít fel a kurzusok létrejöttével kapcsolatban.
• A Udemy vállalkozás egyedisége abban áll, hogy a hangsúlyt a felhasználók (tanulók) személyes és szakmai fejlődésére helyezi. A hagyományos módszerektől eltérően erősen tanuló-fókuszált kurzusok működnek a Udemy-n keresztül – költséghatékonyan és rugalmasan alkalmazkodva a követelményekhez. A felhasználók érdekében a Udemy a lehető legjobb szakértőket kéri fel és bízza meg az interaktív online előadások és kurzusok megtartására. Az oldalt befektetők finanszírozzák és a felhasználók egyaránt választhatnak ingyenes és fizetős kurzusok közül.
• Említést érdemel még továbbá a Udacity (for-profit cég; kapcsolat elit egyetemekkel; „digitális egyetem” megalkotása; oktatás demokratizálása, azaz ingyenes kurzusok eljuttatása a lehető legtöbb ember számára) és a Futurelearn portál (amely elsőként lépett ki az Egyesült Államok piacáról), ám az üzleti modellek főbb típusait az első három oldal lefedi.

(Gaebel, 2013)

Összességében elmondható, hogy az Egyesült Államokban ezek az oldalak nagy népszerűségnek örvendhetnek. Habár felmerülnek működési problémák a jövőjükkel kapcsolatban (pl. költséges fenntartás; akkreditáció; a kurzusok hitelesítése / hivatalos elfogadtatása; a felhasználók megtartása, azaz annak az elérése, hogy minél kevesebben

„lépjenek ki” és hagyják abba az adott képzést még annak lezárulta előtt; stb.), ezek kezelhető jellegűek. Így mindent figyelembe véve, pozitív a jövőképe az MOOC-oldalaknak. (Gaebel, 2013)

A Massive Open Online Courses-hoz tartozó portálok – néhány kivétellel (pl. Futurelearn) – jellemzően nem terjedtek el az európai országokban, ami elsősorban költséghatékonysági szempontokkal és nyelvi problémákkal magyarázható (Gaebel, 2013). Véleményem szerint azonban, hasonló modellre építve, lehetne sikereket elérni más országokban is. Látható az MOOC működéséből, hogy elsősorban az ország vezető egyetemeivel való kapcsolattartásra építik a saját brand-jüket; nagyon fontos a közös együttműködés – az oldalak egymást segítve és népszerűsítve működnek, így hosszútávon a teljes piac és iparág is növekedésnek indulhat. Ahhoz, hogy ez működjön Európában, először tehát egységesíteni kell az online kurzusokkal foglalkozó oldalakat – vagy legalább a céljaikat. Ezután lehet foglalkozni a technológiai és nyelvi problémákkal, azonban véleményem szerint az idő az e-learning terjedésének kedvez. Hiszen mind a fejlődő technológia gyors terjedése, mind az EU-n belüli tanuló- és munkaerő- áramlás, valamint az angol nyelvű oktatások előtérbe helyezése olyan tényezők, amik ösztönzőleg fognak hatni az internetes távoktatás fejlesztésére.

A világ más országaiban is komoly kezdeményezések történtek. Szaud-Arábiában állami támogatással indítottak be egy nagy volumenű e-learning programot. Ez a példa jól demonstrálja, hogy hasonló módszer és technológia hogyan használható fel egészen más módon, a helyi igények szerint. A szaud-arábiai felsőoktatási minisztérium az ország minden városára kiterjesztette az e-learning projektet, mert lehetőséget láttak benne arra, hogy a felsőoktatás problémáit   megoldják. Első lépésként állami megállapodás született egy malájziai céggel a nemzeti e-learning és távoktatási központ létrehozására, melynek célja egyrészt az egyetemek koordinálása ezen a területen, de főképpen az egyetemi oktatásban meglévő hiányosságok pótlása volt. (E-Learning and Distance Education, s.a.)

Ezen kívül számos további e-learning megjelenésről szót lehetne ejteni – például érdekes, hogy az ilyen jellegű oktatási forma jelentősége egyre nagyobb a nagyvállalaton belüli képzések/tudásátadás esetében. A nemzetközi Sanoma médiavállalatnál például egy UCourse elnevezésű saját keretrendszer működik; ez a platform lehetővé teszi a cégen belüli tudásmegosztást és egyéb online jellegű médiatartalmak (videó-anyagok, képek, fájlok stb.) megosztását (Sanoma.com, s.a.).

Meghatározó módszerek

Egy másik technológia/módszer, melynek jelentősége véleményem szerint egyre hangsúlyosabb lesz: az asszociációs hálóké. Manapság egyre több (nem csak kommerciális) weboldal esetében találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy ha vásárolunk valamit vagy akár csak bármilyen személyes jellegű adatot adott oldal „kezébe adunk” (így például a vásárolt termék/szolgáltatás típusát) – az oldal ebből egy másik termékre „asszociál”. Azaz a fogyasztásunk alapján egy „hálót” kezd el építeni, ami a fogyasztás növekedésével lesz egyre terebélyesebb és pontosabb. Vajon valós (valóban fogyasztóra jellemző) és nem „közvetlenül asszociált” (eredeti termékhez hasonló) termékek felderítésére alkalmas lehet-e ez a módszer? Lehet-e hasznosítani az asszociációs hálókat az internetes távoktatás kapcsán? A gyakorlat azt mutatja, hogy egyre inkább lehet; az e-learning anyagok készítésében kulcsfontosságú lehet az ilyen hálók használata.

Ezeknek az asszociatív vagy szemantikus hálóknak az alapjait kognitív pszichológiai kísérletek képezik. Maga a háló felépítése is elsősorban inkább pszichológiai és elméleti kérdéskör, mintsem gyakorlati. (Szerintem a megfelelő logika megléte és használata önmagában biztosíthatja az átültethetőséget – ehhez nem bonyolult technológiai lépések vezetnek.) A hálók általánosságban az emberi információtárolás modellezésére szolgálnak. Az ábrázoláskor egy irányított gráfot használhatunk; a csúcsok az objektumok és a tulajdonságok értékeit jelölik, az élek pedig a csúcsok közötti kapcsolatok neveit határozzák meg. A hálók tehát alapvetően az információ reprezentálására szolgálnak. (Futó, 2003)

Az e-learning oktatási módszerek kapcsán megkerülhetetlen fogalom a programozott oktatási rendszer; egyrészt azért, mert az ilyen típusú gondolkodásban született tananyagokra ma az e- learning előfutáraiként tekinthetünk, másrészt pedig azért, mert – a tanulói aktivitás és interaktivitás növelésének   jegyében – az utóbbi időszakban   újra relevánssá vált a programozott rendszerekben történő oktatás. (Szegediné Lengyel, 2010)

A programozott oktatás jelei és maga a gondolkodásmód – fogyasztófókuszú tankönyvek és anyagok megalkotása előre eltervezett keretek mentén – először az 1960-as években jelent meg Magyarországon (Szegediné Lengyel, 2010: 246). Később megjelentek az oktatógépek (az első ilyen magyar termék a „Magnokorr” volt), a munkáltató tankönyvek, a panorámatankönyvek (ezek engedélyezték az eltérő megoldási útvonalakat, így nyújtva lehetőséget a tanuló kreativitásának fokozására). Ekkor az oktatás kapcsán rendkívül jelentős szerepe volt az írásvetítőknek, episzkópoknak, fényképezőgépeknek filmvetítőknek és lemezjátszóknak – fontos, hogy Magyarországon már ekkor is folytak törekvések az oktatástechnológiai gyakorlatok egységesítésével, valamint a technológiák / eszközök terjesztésével kapcsolatban a tanárképző főiskolák bázisán (Dr. Kozma et al., 1979). Ezek után a számítógéppel támogatott oktatás is megjelent (1997: SuliNet program kapcsán az iskola és az internet összekapcsolódása Magyarországon is), az oktatási kultúra fejlődésnek indult; kiadásra kerültek az első elektronikus tankönyvek (audiovizuális és számítógépes elemekkel támogatott anyagok) is. Ezen a ponton tehát a programozott oktatás és az internet találkozása megszülte az e-learning típusú képzések megalkotásának igényét. Az e-learning tananyagok létrehozásakor hasonló programozott oktatási elvek érvényesültek kezdetben: a tananyagok kialakításakor a programozott könyv volt a minta, fontos volt az előre megtervezett program követése az oktatás megszervezésekor, a tananyag tagoltságának megvalósítása (a tanulási folyamat alatti folyamatos visszajelzések érdekében) – a tananyag interneten való elhelyezése és a tanulói interaktivitásra való törekvés mellett. (Szegediné Lengyel, 2010)

„A programozott oktatás lényege: fogyasztásra előkészített információ.” (Takács Etel, 1978, idézi Szegediné Lengyel, 2010: 246) Azaz már a tananyag elkészítésekor a felhasználó (tanuló) szemszögéből kell vizsgálnunk a lehetőségeket. A programozott tankönyvekre általánosságban az a jellemző, hogy a programozás keretei egyfajta zárt rendszerbe helyezik a tananyagot, s így a diákot is – ezáltal nagyobb lehetőséget adva a kreativitás, aktivitás, önálló munka megvalósítására; a hatékonyabb tanulásra. Fontos tehát, hogy a programozott tankönyvek nem csupán lehetővé teszik a tanulást, hanem irányítják is azt. Két alapvetően eltérő modellt érdemes megemlíteni: (Szegediné Lengyel, 2010)

• Az egyik típusú megközelítés – a Skinner-modell – szerint a programozott oktatás legfontosabb eleme, hogy a tanulmányi anyagok egyes részegységei lineárisan egymásra épülnek – így a folyamatos tanulói aktivitás biztosított. Úgy kell megszerkeszteni az egyes programokat, hogy a tanuló mindig helyesen válaszoljon – a sikerélménynek nagy a jelentősége. (Skinner, 1973, idézi Szegediné Lengyel, 2010:250-252 és 255)

• Ezzel szembemegy Crowder elágazásos program szerkezete, melynek lényege, hogy az egyes szakaszok után a tanuló válaszától függ, hogy az adott program hova irányítja következő lépésben a felhasználót. Eszközei: a motiváció és a jutalmazás. A korrigálás után a tanuló továbbléphet. Ez a módszer tehát arra épít, hogy már a tanulás folyamatában felhívja a figyelmet a hibákra – így ösztönözve a tanulókat a tananyag helyes elsajátítására. (Szegediné Lengyel, 2010)

Összességében a két elmélet egyezik abban a tekintetben, hogy a kulcsfeladat a fogyasztóközpontú tananyagok létrehozása; olyan könyveket/szoftvereket kell létrehozni, amik a fogyasztó számára könnyen érthetőek. A tudásközvetítést egy olyan eszközzel kell megvalósítani, ami önálló ismeretszerzésre és tanulásra ad lehetőséget. (Szegediné Lengyel, 2010)

Az utóbbi időszakban újra megnőtt a jelentősége a programozott oktatásra épülő tananyagoknak – ez részben az LLL, azaz Life Long Learning terjedésével magyarázható (Szegediné Lengyel, 2010); részben pedig közrejátszhat benne a verseny kiéleződése. Véleményem szerint, mivel egyre nő a piac és egyre több új szolgáltató, valamint tananyag jelenik meg, úgy egyre nagyobb jelentősége lesz a kínált minőségnek is. A fogyasztók megnyeréséhez pedig éppen a tanulóközpontú internetes tananyagok létrehozása lehet a kulcs – ami a programozott oktatás alapja.

A programozott oktatáshoz kapcsolódóan egy gyakorlati példával (Knewton) szemléltetem az előbb felvázolt jelenséget: a Life Long Learning erősödését, a programozott oktatás felszínre törését, az adaptív rendszerek fontosságát.

A Knewton egy olyan oktatástechnológiai vállalkozás, amely a digitális képzést személyessé teszi. A személyre szabott tanulás lényegét a Knewton abban látja, hogy minden diák maximálisan kihasználja a benne rejlő képességeket. A tanulási folyamat közben a Knewton feltárja, hogy mit sajátítottak el a tanulók és hogy az egyes diákok hogy tanulnak a legeredményesebben. Ezután javaslatot tesz arra, hogy milyen irányban célszerű folytatni a tanulást. Az előrejelző elemzés révén a tanárok meglátják, hogy hol vannak fehér foltok, hiányosságok a diákok tudásában, és személyre szabott utasításokat tudnak adni minden egyes diáknak. (Knewton.com, s.a. – A)

A Knewton kutatási alelnöke, David Kuntz (Knewton.com, s.a. – B) szerint az új adaptív platform hatékonyabbá teszi a tanulást. A módszer egyre inkább kezd elterjedni, milliós nagyságrendű érdeklődő csatlakozott a programhoz. A Knewton olyan felületet biztosít, amelyen bárki létrehozhat adaptív oktatási szoftvereket. Nem véletlen, hogy a legnagyobb kiadók és a digitális tartalomszolgáltatók is alkalmazzák a Knewton személyre szabott módszerét. Az elemzések ugyanis kimutatják az oktatási anyagok hatékonyságát, s így egyre jobb minőségű tartalmak és értékelések készülhetnek. (Knewton.com, s.a. – B)

A tanárok számára azért vonzó az adaptív oktatás, mert egy egész osztálynyi diákkal képesek lehetnek   azok egyéni igényei szerint foglalkozni. Folyamatosan követik a   diákok teljesítményét anélkül, hogy ez plusz adminisztrációval járna, és több idejük marad a tényleges tanításra. Számokkal mérhetően bizonyítható, hogy   a Knewton módszere ténylegesen javítja a tanulók eredményességét (például az Alabama Egyetem első szemeszterében a Knewton módszernek köszönhetően a matematika vizsgát a hallgatók 85 %- a le tudta tenni, ez korábban csak 70 %-nak sikerült.). (Knewton.com, s.a. – C)

Jövőbeli megoldások az e -learning folyamatok kapcsán

Ahhoz, hogy az előző pontokban kifejtett esettanulmányokat és technikákat keretbe helyezzem, a Gartner-féle Hype Cycle görbét alkalmazom.

Mi is ez a Gartner-féle népszerűségi ciklus görbe? A Gartner intézet évente kiadja Az új technológiák hiperciklikus görbéje (Hype Cycle for Emerging Technologies) című jelentést. Ebben az áttörést jelentő technológiai és közösségi innovációkat veszik sorra és meghatározzák, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás a fejlődési pályájának, azaz népszerűségi ciklus görbéjének melyik szakaszában, vagy melyik pontján van. (Berta, 2011)

Az MOOC-t már létrejöttekor szoros összefüggésbe hozták az ugródeszkát formáló, Gartner- féle Hype Cycle görbével (habár a hype jelentése a népszerűségen túlmutat, hiszen túlzott mértékű reklámozásra utal; egy termék/szolgáltatás „felkapottságát” méri, én a dolgozat során a későbbiekben a népszerűségi ciklus görbe kifejezést használom). A felkapottság, az erős „hype” már a kezdeti időszakban jellemezte az MOOC oldalait – sem az oktatástechnika eddigi története, sem a felsőoktatás tanulási modelljei nem eredményeztek korábban ekkora „hype”-ot. A felsőoktatásnak már nagy szüksége volt a megújulásra, olyan megoldásra, amely túl tud lépni a hallgatók közötti anyagi különbözőségek hagyományos korlátain; költséghatékony, de mégis a legmagasabb színvonalat biztosítja. „Röviden szólva, az MOOC- oldalak ledöntötték az elefántcsonttornyot, miközben az addiginál jobb minőségű oktatást szolgáltatnak a diákok számára a világ bármely pontján, akik viszont senkinek sem lesznek adósai” (All MOOCs, 2013). Ezt a ciklust elemzem a későbbiekben. (All MOOCs, 2013)

Ennek a különleges alakú görbének a következő fő szakaszai vannak:

–     Technológiai berobbanás (Technology Trigger). Ez a görbe legmeredekebben felfelé ívelő szakasza, azt a viszonylag rövid időszakot írja le, amikor a kutatás-fejlesztés után a termékhez kapcsolódó alapvető koncepció megszületik, ami áttörést hoz. Nagy érdeklődést vált ki a piacon és médiában és a kereslet döbbenetes mértékben fokozódik.

–     A felfokozott várakozások csúcsa (Peak of Inflated Expectations). A média által is fokozott tömeges érdeklődés eléri a csúcspontját, az első generációs termék a piacra kerül. Az innovációk nagy része ez után a pont után elenyészik, az ötlet kiüresedik, a divat alábbhagy, felerősödnek a kritikai hangok, a fogyasztók kiábrándulnak. A kudarcos termékek a görbe hanyatló ágának mélypontjára jutva itt elenyésznek.

–     A kiábrándulás völgye (Trough of Dissillusionments). Az innováció megbukik, a hozzáfűzött elképzelések nem igazolódnak.

–     A megvilágosodás emelkedője (Slope of Enlightenment). A fejlesztők nem adják fel, újabb kísérletekbe fognak, s amikor kedvező eredményekre jutnak, megindulnak a piacon a harmadik generációs termékek, s egyre jobb eredményeket érnek el.

–     A termelékenység fennsíkja (Plateau of Productivity). A piacon elfogadottá válik a termék vagy szolgáltatás. A szükség szerinti folyamatos innovációkkal a termelékenység fenntartható, illetve javítható. (Koltai, 2010)

A fentiekben ismertetett általános modellel leírható az e-learning folyamata. Erre az elemzésre az IBIS Capital ábrája alapján vállalkozhatunk.

A koordinátarendszer x tengelyén az idő, illetve az e-learning folyamat szakaszaival összeegyeztethető folyamatok helyezkednek el. Az y tengelyen pedig a termékekkel/szolgáltatásokkal szembeni várakozások nagyságrendje látható.     Az IBIS Capital, Gartner kutatói időrendben és a görbe ívén feltüntetik az e-learning-hez kapcsolódó fő technológiai, módszertani és üzleti innovációkat. Ezek mindegyikére megadják az elfogadás várható időtartamát, ami 0-2, 2-5- 5-10 vagy 10-nél több év lehet.

Látható, hogy a technológiai berobbanás kezdetekor még alacsonyabb elvárások jellemezték az adott fejlesztéseket/termékeket, azonban – a népszerűség és a sikerek terjedésével – ez rohamos növekedésnek indult – így   például a „Big Data”-val kapcsolatban már körvonalazódott elvárásaik voltak a fogyasztóknak. A „Big Data” nem más, mint az interneten előállított óriási adatmennyiség – azonban ezek az adatok strukturáltan elemezve hasznosíthatók bizonyos vállalatok számára, hiszen többek között magyarázatot adhatnak a felhasználók viselkedésére (fogyasztással és információkkal kapcsolatban) és egyéb folyamatokat (piacelemzés, marketing, értékesítés, árképzés) is segíthetnek; a „Big Data”-t a mennyiség, a sebesség és a változatosság jellemzi (IT-Services.hu, 2013). A nagy mennyiségű adatok tárolása és hasznosítása tehát kulcsfontosságúvá vált – ezen a ponton nő meg a felhők és a felhőkben történő adattárolás jelentősége.

Az IBIS Capital-ábrán (2. ábra) látható az is, hogy – még mindig a technológiai berobbanás ciklusán belül, a felfelé ívelő elvárások trendjén – nem csak a nagy adatokkal és az adattárolással kapcsolatban, hanem az elektronikus eszközök és az online lehetőségek kihasználása kapcsán is felmerülnek igények és nagyobb elvárások. Így jelent meg az MOOC szervezet és egyéb online kurzus-rendszerek is – az internet lehetőségeit kihasználva, a távoktatásra fókuszálva. Ezen felül, még nagyobb elvárások jellemezték a „BYOD” rövidítésű („Bring Your Own Device”) rendszert – ez lehetőséget biztosít a vállalat alkalmazottainak, hogy a technológiai támogatás segítségével saját eszközeiket testre szabják, ebből pedig az adott vállalat is profitálhat (nagyobb teljesítmény) hosszútávon (Bitport.hu, 2012). Persze felmerülnek aggályok (pontos biztonsági, adattárolási és hozzáférési előírások; szoftverhasználati szabályok; személyes és vállalati adatok keveredése), de egyre több cég dolgozza ki a szükséges szabályrendszert és   alkalmazza sikerrel a BYOD-stratégiát (Bitport.hu, 2012). Azt gondolom, hogy a BYOD-rendszer és az online kurzusok elérhetősége jelentették az első lépéseket, amelyek forradalmasították az e-learning felhasználását: mind az interneten történő önálló tanulás, magas szintű képzések elérhetősége révén; mind a vállalaton belüli tudásátadás hatékonyságának növelése révén. A felhasználói/fogyasztói elvárások az adaptív oktatásszervezés és tanulás kapcsán csúcsosodtak ki (a felfokozott várakozások csúcsa ciklus). Az adaptív oktatás – melyet a 2.3.2. alfejezetben a programozott oktatáshoz kötöttem – alapvető eleme a tanuló teljesítményének a növelése; nem tesz különbségek a tanulók   között   (vagy   elfogadja azokat)   és három   alapvető   szükségletre fókuszál:   a kapcsolatra, a kompetenciára és az autonómiára (TINTA, s.a.). Ennek – illetve a fogyasztóközpontú online tananyagok előállításának – figyelembe vételével, olyan távoktatási képzések valósíthatók meg, melyek jelenleg és várhatóan a következő években is meghatározhatják az e-learning alapjait.

Ezt követően a népszerűségi ciklus görbe csökkenő tendenciát kezd mutatni – az elvárások kapcsán. A kiábrándulási ciklus alatt megjelennek új fejlesztések, melyek bevezetési ideje jellemzően 2-5 vagy 5-10 év. Azt gondolom, hogy ezek a fejlesztések – habár tartalmaznak új elemeket és technológiákat is – elsősorban a folyamatok hatékonyságát/tökéletesítését szolgálják, ez magyarázza a trendben látható törést is. Az e-learning támogatásaként új platform jön létre, mely   elsősorban a közösségi oktatást, a közösségi lehetőségek kihasználását helyezi előtérbe. Az eszközfejlesztés vonalon szintén történnek előrelépések (tanulás kiterjesztése: oktatási rendszerek elérhetősége mobil- és egyéb platformokon is; elektronikus könyvolvasók, e-reader-ek). Továbbá ebben a ciklusban születik meg az ITIL módszertan/keretrendszer is, melynek célja szintén a hatékonyság növelése – konkrétan az informatikai rendszerek kulcsfolyamatainak feltárása, az infrastruktúra   menedzsment kezelése, illetve a minőségi és a költséghatékonysági tényezők vizsgálata (KFKI, 2002).

Véleményem szerint az e-learning folyamatok kapcsán – a mai technológiai háttér figyelembe vételével – elmondható, hogy számos termék innovációs folyamata kapcsán az újabb (megvilágosodó) ciklusba történő belépés jelenleg is zajlik. Ebben a ciklusban konkrét igényekhez köthető folyamatok kerülnek kidolgozásra, főként olyanok, melyek bevezetési ideje rövid (0-2 év) – ez a technológiai fejlettségből is adódik. Az itt megjelenő folyamatok eddig kiaknázatlan területekre fókuszálnak (pl. személyes tanulói hálózatok létrehozása, portfólió-központú (PLE) rendszerek; az – egyre népszerűbb – közösségi média, azaz közösségi hálózatok és portálok hasznosítása és összekapcsolása az oktatással; self- publishing, azaz szerzői könyvkiadás), illetve a tanulásszervezési folyamatok hatékonyságának növelése itt is meghatározó (internet-alapú eszközök az oktatásban; SaaS- rendszerek).

Hivatkozásjegyzék

• All MOOCs /All MOOCs, All The Time/ (2013): Gartner’s Hype Cycle as Springboard – MOOC and Public Policy. (All MOOCs, All The Time – WordPress-blog.) Letöltés helye: http://allmoocs.wordpress.com/2013/04/16/gartners-hype-cycle-as-springboard-mooc-and-public-policy/#more-415; letöltés ideje: 2014. február 25.
• Berta Sándor (2011): Milyen technológiák lesznek meghatározóak a jövőben? – Sg.hu, Informatika és tudomány (IT/Tech aloldal). Letöltés helye: http://sg.hu/cikkek/83841/milyen-technologiak-lesznek-meghatarozoak-a-jovoben; letöltés ideje: 2014. február 26.
• Bessenyei István (2007): Tanulás és tanítás az információs társadalomban – Az E-learning 2.0 és a konnektivizmus. In: Pintér Róbert (2007): Az információs társadalom (201-211). Gondolat – Új Mandátum, Budapest.
• hu (2012): Stratégia nélkül rázós lehet. Letöltés helye: http://bitport.hu/vezinfo/byod-strategia-nelkuel-razos-lehet; letöltés ideje: 2014. március 13.
• Chung, Chih-Hung – Pasquini, Laura A. – Koh, Chang E. (2013): Web-based Learning Management System Considerations for Higher Education. In: Learning and Performance Quarterly, 1(4), 2013. (University of North Texas, USA)
• Csizmadia Balázs (2008): E-learning, digitális tananyagok készítése: módszertan és megvalósítás. Debreceni Egyetem; Informatika Kar.
• Csuka Mária Tünde (2014): Interjú Csuka Mária Tündével, az NTK (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) felsőoktatási kiadóigazgatójával, Budapest, 2014. március 17.
• E-Learning and Distance Education (sine annum): E-Learning and Distance Education. International Exhibition & Conference on Higher Education. Ministry of Higher Education, Kingdom of Saudi Arabia. Letöltés helye: http://www.icde.org/filestore/Resources/Handbooks/e-LearningAndDistanceEducation.pdf; letöltés ideje: 2014. február 15.
• hu (2014): Vége a férfias internetnek Magyarországon? Letöltés helye: http://www.enet.hu/hirek/vege-a-ferfias-internetnek-magyarorszagon/; letöltés ideje: 2014. március 16.
• Futó Iván (2003): Mesterséges intelligencia. Aula Kiadó, Budapest.
• Gaebel, Michael (2013): MOOCs Massive Open Online Courses. EUA (European University Association) Occasional Papers. Letöltés helye: http://www.eua.be/Libraries/Publication/EUA_Occasional_papers_MOOCs.sflb.ashx; letöltés ideje: 2014. március 1.
• Ghirardini, Beatrice (2011): E-learning Methodologies: A Guide for Designing and Developing E-Learning Courses. Rome: Food and Agriculture Organization of the United Nations.
• Gibbs, Graham (1995): Assessing Student Centred Courses. Oxford: Oxford Centre for Staff Learning and Development.
• hu (2013): Eladták a volt Nemzetközi Tankönyvkiadót. Letöltés helye: http://hvg.hu/kkv/20131008_Eladta_a_Nemzedekek_Tudasa_Tankonyvkiadio; letöltés ideje: 2014. március 18.
• IBIS Capital (2013): A European Perspective on e-Learning. IBIS Capital (e-Learning). Letöltés helye: http://edxusgroup.com/wp-content/uploads/2013/12/13-06-18-A-European-Perspective-on-e-Learning.pdf; letöltés ideje: 2014. február 21.
• IT-Services.hu (2013): Mi az a „Big Data”? Letöltés helye: http://www.it-services.hu/hirek/mi-az-a-big-data/; letöltés helye: 2014. március 13.
• KFKI Számítástechnikai Rt. (2002): ITIL – az informatikaszolgáltatás módszertana. (Széchenyi-terv segédanyag, 3.1 verzió.) Letöltés helye: http://www.itsmf.hu/documents/itil1attekintes_v3.1.pdf; letöltés ideje: 2014. március 13.
• com (sine annum – A): About Knewton. Letöltés helye: http://www.knewton.com/about/; letöltés ideje: 2014. március 13.
• com (sine annum – B): How Knewton works – video. Letöltés helye: http://fast.wistia.com/embed/iframe/a1012f15c1?autoPlay=true&playerColor=575757&popover=true&version=v1&videoHeight=360&videoWidth=640&volumeControl=true; letöltés ideje: 2014. március 13.
• com (sine annum – C): A Platform for Learning Success. Letöltés helye: http://www.knewton.com/platform/efficacy/; letöltés ideje: 2014. március 13.
• Koltai Andrea (2010): A kistigrisek nagy ugrása – A mobilkommunikáció evolúciója Gartner hiperciklus-elmélete alapján. In: Információs Társadalom – 10.évfolyam, 3-4.szám (2010) – 5-26.old.
• Kozma Róbert – Kovács Lászlóné – Kövesdi Katalin (1979): Oktatástechnológiai gyakorlatok I. Tankönyvkiadó, Budapest.
• Kőfalvi Tamás (2006): E-tanítás – Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Kulcsár Zsolt (2008): Az integratív e-learning felé. (Crescendo; Creative Commons.) Letöltés helye: http://mek.oszk.hu/06600/06695/06695.pdf; letöltés ideje: 2014. február 15.
• Macmillan (sine annum): eLearning. (Macmillan Education) Letöltés helye: http://www.macmillaneducation.com/WhatWePublish.aspx?id=310; letöltés ideje: 2014. március 16.
• Meixner Zoltán (2014): Az a hátránya, hogy kevés az előnye. – Computerworld.hu. Letöltés helye: http://computerworld.hu/computerworld/az-a-hatranya-hogy-keves-az-elonye.html; letöltés ideje: 2014. március 16.
• hu (2014): Többen neteznek, kevesebb cégnél. Letöltés helye: http://www.metropol.hu/mellekletek/infopalya/cikk/1162234; letöltés ideje: 2014. március 19.
• Moore, Joi L. – Dickson-Deane, Camille – Galyen, Krista (2010): E-Learning, online learning and distance learning environments: Are they the same? In: Internet and Higher Education 14 (2011): 129-135.
• Neumann János Számítógép-tudományi Társaság /njszt.hu/ (2013): Összefoglaló a 7. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáról. Letöltés helye: http://njszt.hu/de/hir/20131203/osszefoglalo-a-7-digitalis-eselyegyenloseg-de-konferenciarol; letöltés ideje: 2014. március 16.
• Pintér Róbert (2007): Úton az információs társadalom megismerése felé. In: Pintér Róbert (2007): Az információs társadalom (11-28). Gondolat – Új Mandátum, Budapest.
• hu /Piackutatók Magyarországi Szövetsége/ (2013): Még sokaknak drága a tablet. Letöltés helye: http://pmsz.org/hu/kutatasok/meg-sokaknak-draga-tablet; letöltés ideje: 2014. március 16.
• Radácsi Imre – Dr. Benedek Andrásné (2005): Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) – kutatási zárótanulmány. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest.
• com (sine annum): Current internal ventures. Letöltés helye: http://www.sanoma.com/en/who-we-are/sanoma-digital/sanoma-internal-ventures; letöltés ideje: 2014. március 6.
• Somorjai Ádám (2011): E-Learning. Budapesti Corvinus Egyetem; Gazdálkodástudományi Kar; Információrendszerek Tanszék.
• Szegediné Lengyel Piroska (2010): Ötven éves a távoktatás? (Programozott oktatás és E-learning – programozott könyv és e-könyv.) In: Hadmérnök – V.évfolyam, 3.szám (2010. szeptember)
• Tapscott, Don (2001): Digitális gyermekkor – az internetgeneráció felemelkedése. Kossuth Kiadó – Informatikai Érdekegyeztető Fórum, Budapest.
• Tapscott, Don – Williams, Anthony D. (2006): Wikinomics – How Mass Collaboration Changes Everything. Atlantic Books, London.
• TINTA Tanácsadó Kft. (sine annum): Differenciálás, mint az egyéni különbségek természetes elfogadásán alapuló adaptív tanulásszervezés egyik eszköze. (Széchenyi-terv – résztvevői segédanyag; TINTA Tanácsadó Kft., Puskás Aurél.) Letöltés helye: http://www.szechenyitiszk.eu/dokumentumok/segedanyagok/diff.pdf; letöltés ideje: 2014. március 13.

A dolgozat további részeit később közöljük. A hivatkozásjegyzék a teljes munkára vonatkozik.