08.28. – Angela Merkel német kancellár és a nyugat-balkáni térség országainak vezetői csúcstalálkozót tartottak augusztus 27-én, csütörtökön Bécsben. A fő napirendi pont a menekültválság volt, mivel az érintett államok „bejáratul” szolgálnak a Kelet-Európa felől érkező menekültek számára. Paolo Gentilonai olasz külügyminiszter szerint „Európának változtatnia kellene jelenlegi magatartásán, amellyel ütést mér a határán fekvő országokra” – írja a L’Internaute.
A határországok ingerküszöbe
Macedónia és Szerbia – a több tízmillió, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó menekült legfőbb átkelőhelye – cselekvésre szólította fel az EU-t. „A második világháború óta a legnagyobb menekültválsággal nézünk szembe” – vázolta fel a helyzetet egy közös „cselekvési terv” kidolgozását sürgetve a szerb külügyminiszter, Ivica Dacic.
Kollégája, a macedón Nikola Poposki kihangsúlyozta, hogy hazája naponta háromezer Görögországból érkező menekültet fogad be. „Legalább választ kaphatnánk Európától erre a válságra (…), senki ne áltassa magát azzal az illúzióval, hogy urai vagyunk a helyzetnek. Most kell cselekednünk” – tette hozzá.
A tavaly bejelentett csúcstalálkozónak – amelyre Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is hivatalos volt – a regionális együttműködésről és a 28 tagú szövetségnek az érintett térség bizonyos országaira való kibővítéséről kellett volna szólnia, de a figyelem elsősorban a „nyugat-balkáni út” kérdésére irányult. A Balkánon haladnak át ugyanis a háború elől menekülő szírek és irakiak, valamint a jobb élet reményében útra kelő albánok, koszovóiak és szerbek is.
Busszal, gyalog, drótkerítések alatt vagy vonatokat megrohamozva érkeznek Kelet-Európába, ahol a kaotikus jelenetek egyre gyakoribbak a több ezres tömeg miatt, akik egyszerre szelik át a kontinenst.
Augusztus 26-án Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvétnyilvánításra buzdította „Európa és más kontinensek országait”, valamint hangsúlyozta, hogy „a menekültválság sikeres kezelése érdekében sokkal több cselekvésre van szükség”.
Ugyanezen a napon Magyarország rekordméretű, 3 241 fős menekülthullámmal nézett szembe, amely Szerbia felől lépett be az állam területére. Az áradat egyre fokozódik, miközben a magyar-szerb határra tervezett 175 km hosszú rácskerítést augusztus 31-ig fel kell építeniük. Az ország ennek ellenére nem képviseltette magát a bécsi találkozón. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a hvg.hu-nak tett nyilatkozatában rávilágított az okra, miszerint Magyarország „nem képezi a balkáni térség részét”; a magyar kormány ehelyett „a migránsáradat ügyében egy másik, átfogóbb csúcstalálkozó megszervezésén dolgozik”.
Az Eurostat kapcsolódó felmérése alapján 2015-ben Magyarországon eddig 49 095, az unióban első ízben benyújtott menedékkérelmet számláltak, amellyel második helyet szerzett Németország után, ahol 121 400 ilyen eset volt. A harmadik Olaszország a maga 24 875 kérelmével, és csak ezek után következik Franciaország illetve Svédország. (A statisztikákat a Le Monde látványos infografikában dolgozta fel.)
A menekültek tömegével konfrontálódó államok szerint szövetségeseik cserbenhagyják őket. A kritikára reagálva Paolo Gentiloni hazáját „pozitív mintaként” értékelte arra hivatkozva, hogy „több tízezer emberéletet” mentettek meg a Földközi-tengeren. „Európának változtatnia kellene jelenlegi magatartásán, amellyel ütést mér a határán fekvő országokra” – tette hozzá a miniszter, aki az áradat kezelése érdekében az „európaiasodás” mellett harcol. „A bevándorlók Európába érkeznek, nem Olasz-, sem Görög-, Német- vagy Magyarországra. Ha ilyen irányba haladnak a dolgok, Schengen elutasítását kockáztatjuk” – figyelmeztette az egybegyűlteket.
Andrej Babis cseh miniszterelnök-helyettes a schengeni határ lezárását szorgalmazta, ily módon kívánva megvédeni az övezetet az unión kívül álló személyek szabad mozgásától.
Problémamegoldás vagy tünetkezelés?
A 28 államnak nem sikerült megegyeznie a menedékjogot kérők tagországok közötti arányos felosztásáról, mint ahogy az érkezőket gazdasági bevándorlókra és menekültekre szétválogató központok felállításáról sem hoztak döntést, amelyek a fogadó országok munkáját lennének hivatottak megkönnyíteni. A helyzetet Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter és Antonio Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa igyekeztek kezelni fogadó és szétválogató „hotspotok” mihamarabbi felállítását sürgetve, melyek finanszírozását Brüsszel vállalná.
Lényegesen megkönnyíti az EU határán fekvő államok imént felvázolt helyzetét Berlin augusztus 25-i bejelentése, amely szerint többé nem küldik vissza a szír menedékkérőket abba az országba, amelyen keresztül beléptek az unió területére. Az Európai Bizottság „európai szolidáris tettként” üdvözölte a fordulatot. Ez ellentmond ugyan a dublini egyezménynek, amely alapján a menedékkérelem elbírálásának felelőssége arra az államra hárul, amelybe a tagországok közül elsőként lépett be a menekült, de a jelenlegi, Európába a Közel-Keletről és Afrikából egyaránt érkező menekültáradat már így is komoly fejtörést okozott a bevándorlókat elsőként fogadó országoknak – leginkább Görögországnak –, amelyek már képtelenek szembenézni az egyre szaporodó kérelmekkel – számol be a Le Figaro.
Berlinnel egy napon Párizs is bejelentést tett: François Hollande francia köztársasági elnök csúcstalálkozót tűzött ki november 11-ére, melyen a bevándorlók származási országába küldött segélyekről fognak tárgyalni. A Máltán esedékes találkozón részt vesznek az Európai és az Afrikai Unió képviselői is, amely során megpróbálnak választ találni az egyes képviselők hazájába történő bevándorlásra, illetve alternatívát keresnek az Európába érkező menekültáradat lendületének megfékezésére.
